Geistwald Ghasts

A TSR 1994-ben jött ki a Planescape című D&D kiegészítővel. Egy jobb sorsra érdemes, helyenként kifejezetten eredeti kezdeményezésről volt szó, amit annak rendje-módja szerint el is csesztek, kezdve a címében foglalt szójátékkal. A '90-es évek első felében a létsíkok közötti ugribugri, a steampunk hangulat és a formabontó grafikus megjelenés nagy figyelmet keltett, a kiadó mégsem tudta befuttatni a játékot. Egyfelől túlértékelték az átlagos szerepjátékosokat; tőlük már csak azért sem volt érdemes sokat várni, mert lelkesednek a fénykép alapján festett képekért, és szinte bármit elolvasnak, amit valami jóember papírra vetett. A vásárlóerőt ennek ellenére ők képviselik, így a Planescape-t lehetőség szerint mégiscsak hozzájuk méretezték – ezzel, gondolom, éppen a szofisztikáltabb játékosokat riasztották el.

A gyűjtögetős kártyajáték sem futott be túl fényes karriert, aztán 1997-ben a Wizards of the Coast megvette a TSR-t, és ha jól tudom, a Planescape regényeket már vagy 7-8 éve nem nyomták újra. Egy egészen apró keménymag ma is kultikus tisztelettel övezi Sigil városát és a többi különlegességet, de a kísérlet elbukott. Bennem sem maradt meg vele kapcsolatban sokminden, egyedül arra emlékeztem, hogy az illusztrációk között mennyire tetszettek az egyik művész rajzai. Ő volt Tony DiTerlizzi, akinek a nevét is elfelejtettem már, aztán pár hete megláttam A Spiderwick krónikák című film előzetesét. A filmet egy sikeres regényciklus alapján készítették, amit magyarul is elkezdtek kiadni néhány éve, a társszerzője pedig nem más, mint Tony DiTerlizzi. Na ezen meglepődtem, bár lehetséges, hogy közismert összefüggésekről van szó. Mindenesetre elkezdtem keresgélni, mi mindent csinált még az emberünk.

A Wiki szerint '92-ben, nem sokkal a főiskola elvégzése után került kapcsolatba a TSR-rel, így a Planescape dizájn az első jelentősebb munkája volt ezen a területen. Így utólag feltűnő, hogy a tus/ ceruza/ vízfesték illusztrációk színvonala meglehetősen ingadozott, de akkor is van köztük néhány tökéletes darab, ami örökké a kedvencem marad. A TSR-nél, majd a Wizardsnál készített még jópár D&D és Changeling anyagot, ezen kívül megbocsátható botlásként a nevét adta pár Magic kártyalaphoz. (Íme egy részletes lista.) Miután otthagyta az egész bandát, átnyergelt a gyerekkönyvekre, ahol szintén születtek jópofa dolgai. Besöpört egy rakás díjat, ezeket meg sem próbálom felsorolni, főleg, mert a világon semmit nem mondanak. A The Spiderwick Chronicles 2003-ban indult, ebben már íróként is részt vett, és a mai napig ez a legsikeresebb projektje. Legutóbb egy ábécés könyvet csinált G is for One Gzonk! elnevezéssel, amit sosem láttam, de kellemesen idióta címe van.

A diterlizzi.com lapot mindenkinek ajánlom, mert nagyon kellemes flash oldal. (Ami nem jelenti, hogy nem idegesítő. Minden flash oldal idegesítő.) A rajta megtalálható képanyag elég jó, a hírek tényleg érdekesek, a szerző pedig normális. A Planescape téma nem igazán túlreprezentált, ebben a vonatkozásban érdemesebb a rajongói site-okon szétnézni. Sajnos közülük már alig működik néhány darab, még a Carceri Exiles tűnt viszonylag használhatónak, illetve a Wizards Community fórum közöl egy terjedelmesebb linkgyűjteményt. A Spiderwick krónikákat eddig nem olvastam, mert lépten-nyomon a Harry Potterhez hasonlítgatták. Most, hogy végre felfogtam, ki írta, megveszem az első kötetet, aztán beszámolok. Mindenesetre a spiderwick.com oldal szintén nagyon szórakoztató.

Tony DiTerlizzi elsősorban azért érdekes, mert a munkáiból a mai napig süt a fantasy '80-as, 90-es éveinek hangulata. Ezzel együtt az elsők között volt, akik már a '90-es évek elején képesek voltak hátat fordítani a hagyományos felfogásnak. Ez a bizonyos művészeti felfogás akkoriban vált kontraproduktívvá, és elkeserítő, hogy a mai napig sem tudnak elszakadni tőle, különösen idehaza. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem hordoz értéket, ezért beszélek továbblépésről, nem pedig képrombolásról. Vallejo a Knight Rider kortársa, és mint olyan, abszolút rendben van. Ma már nem kellene másolni. Helyette a diterlizzi.com-ot kellene kicsit gyakrabban nézegetni.