Ebben a kutya nagy melegben nehezen izzad ki magából az ember egy termetesebb posztot. Már a Maelstromos akciók is gyakrabban jönnek, mint a tartalmasabb, modellezéses, játszós bejegyzések. Következzék most egy lájtosabb, tőlem szokatlan terepépítéses, és csataleísmertetős írás.

Akartam WIP, meg nagyon részletes, meg szép fotókat csinálni, de a gépem már teljesen megadta magát, így ezekkel kell beérnetek, ezekért is vért izzadtam!!!

 Malifaux semmivel össze nem hasonlítható hangulata nagyon megfogott. A kellemesen beteg westernsteampunkhorror játékban nagy szerephez jut a terep. Olyannyira, hogy talán itt van a legjobban leszabályozva a környezet és a terepasztal felállítása. Bár a klubban elég terep volt a megfelelően sűrű játéktér kialakítására, a wh-s házak és a 40k-s épületek nem feleltek meg kényes ízlésemnek. Mivel végre lekerültek a KCS-be régi tereptárgyaink, nekiláthattam egy Malifaux, és WH Historical western játékához egyaránt használható terep elkészítésének.

Az első hullámban épületeket készítettem. Mivel Seamust és zombikurváit játszom, az első terv egy klasszikus saloon volt, de a resurrectionist vonalat folytatva egy temetőt is összedobtam. És ha már van kocsma és temető, akkor már csak a templom hiányzik a városképből.

Az első dolgom az OBI meglátogatása volt, az alapokat képező falapot itt a legegyszerűbb megvásárolni. Persze az itt dolgozó jómunkásember nem vágja 20 cm élhosszú darabokra a faanyagot (amikor előálltam a kérésemmel, előbb hülyének nézett, majd a kandikamerát kezde el keresni), úgyhogy kelleni fog egy jóféle fűrész is. Elég kemény munkával darabjaira vágtam a lapokat, majd az oldalukat megcsiszolgattam. Ehhez a művelethez már kellett a dremel is, a telep legnagyobb örömére. A többi alapanyagot a KCS-től 5 perc sétára lévő dekorboltban vásároltam. Nagyon jó ez a bolt, van többféle hablap, stirol lemez, balsa lapok... Csak borzasztó drága, és hülyén néz ki az ember fia a 2nm-es lapokkal a kezében hazafelé. Pláne szeles időben tiszta Mary Poppins.

A saloont előbb felvázoltam, majd méretarányosítottam. Az így készült sablonokat hablapra vittem át jó sok órányi derékszögű vonalzó fölé görnyedés alkalmazásával. Manapság a fiataloknak trágya csilivili szarokat adnak el vonalzó néven!!! A tervezés jó sok időt vitt el, mert nagyon ki kellett találni, hogy mi hova lesz ragasztva, a szétszedhetőség és játszhatóság kedvéért. A kivágott hablapokat pva ragasztóval rögzítettem az alaphoz. Amíg száradt balsafából elkészítettem az ajtókat a táblát, és feldarabolt blisterekből a huszonvalamennyi ablakot. Ezeket külön, még felragasztás előtt megfestettem. A megszáradt falakra balsából építettem rá a díszítést, a lépcsőt, a teraszt, és a galériát. Hurkapálcából pedig a korlátokat, valamint a nyergelőt. Erre már forró ragasztó pistolyt használtam. A kinti részre vizezett PVA került, majd arra homok és kis kavicsok keveréke.

Száradás után jöhetett a festés. Építés közben inspiráció végett klasszikus western filmeket néztem. Ezek alapján választottam a terracottát alapszínnek. Előbb olcsó művész akrillal alapoztam, majd ehhez kevertem a drága GW-s festéket. Nem akartam teljesen plasztikusan fedett falakat, ezért a nagyméretű ecsetet mindig vízszintesen húztam. A korlátokat, a táblát, és az ablakkereteket fehérre festettem, és beragasztottam. A sok fafelületet előbb natúr páccal kezeltem, de mivel ez nem testszett Roli barátomnak (és ugye adunk a klubtagok véleményére) végül vettem egy dió pácot és átkentem vele a fa részeket. Ez egy szemét művelet, közben egyszer sikerült lecsöpögtetnem a gatyámat (hál istennek kijött még belőle), majd pedig sikerült kiborítanom a cajgot, ez meglátszik az épület jobb sarkában is. Ez már így marad, egyrészt mivel aki a Malifaux-i kocsmát festette az is kiboríthatta a fapácot, másodszor meg már nem fogom újra rakni és festeni!!! Még egy kis extra részletkidolgozás volt hátra, freehandeltem a táblát (redchappel gang után lett a neve redchappel saloon), és netről letöltött,majd kinyomtatott babaháztapétával kitapétáztam a két szobát. Okkert szárazecseteltem a földre, és elkészült a lebuj.

A temetővel egyszerűbb dolgom volt. A fa alapra ragasztottam a Malacos temető talpakat, valamint GWs sírköveket. Hurkapálcából és balsából kerítést csináltam, hablap vagdalékból pedig faldarabot. Texturálás után már csak festeni kellett, és már kész is volt "wolvesfield" Malifaux temetője.

A templommal sem nagyon tököltem. Az ötletet egy spagettiwsternben látott Mexikói templom adta. A cirádás fehér fal mögé itt azonban csak egy fabódét sikerült felhúzniuk Malifaux lakosainak. Belül pedig további meglepetések várják a misére érkezőket :) Itt sem alkalmaztam új technikát, a falat hablapból, a bódét balsából építettem. A koporsók pedig Malacos kellékek. Azonban amíg a makett a teraszon száradt, lecsapott a Katerina hurrikán, és elragadta a templom tetejét. Úgyhogy csinálhattam meg újra :(

Mivel a csapat fele a Rúna táborban tengődik, a másik fele pedig a KOCC ligában hódol a vérfocinak, végül Tartótiszttel járattuk be az új terepet. Seamus szokásos bandája akaszkodott össze a vén banyával, és békasrácaival 30 pontból.

Seamus és a Redchappel Gang:

• Seamus
• Rotten belle *3
• Sybelle
• Copycat
• Samurai Punk Zombie

Zoraida a boszi:

• Zoraida
• Sylurid *4
• Sorrow
• woodoo doll
• Convict Gunslinger

A felpakolás standard volt, és a rossz előjelek okoztak vidám perceket (1=13). A felállítás már megadta az alaphangulatot, a kézben lapuló 9es maszk pedig azt jelentette, hogy lesz itt már lureolás az első körtől. A lányok előadták a leszbishow-t a convict-nak, aki meg is indult középre. Persze nem sikerült kikaparni a szemét, ellenben a köv körben neki sem sikerült végeznie a csábtó bellel, pedig már a békacsávók is segítették. Még a következő körben érkező agyonlövöm, agyonvarázsolom dömpinget is túlélte egyetlen woundon (ellenfelem átrendezte a paklimat, pont úgy, hogy a fekete dzsoli jött föl sebzésre - nice), de utána elmúlt. Seamus nagyon közel került a dicstelen távozáshoz , már 9 woundot beleraktak amikor elkezdtek körülötte hullani a békák és a zombik, így végül felgyógyult. Ha egy üzlet beindul... A negyedik körre már nagy volt a fölényem, fogytak a békák (Sybelle egy vörös dzsolit flippelt sebzésre) és a mesterem is felgyógyult, így ellenfelemnek már  nem volt esélye a stratégiának megkapott assasinationre. Nekem meg ezáltal megvolt a bodyguard... A hatodik körre még megpróbált Zoraidával objektívát foglalni, de ekkor Seamus becsalt támadásra egy 13-ast, és sebzésre egy pirosat, így fejbelőve az öregasszonyt.

Szórakoztató és vizuális csemege meccs volt. Legalább az kiderült, hogy az öregasszony azt szereti minél erősebb az ellenfél, mert a saját trükkjeiket tudja ellenük fordítani.

Legközelebbre igyekszem új gépet szerezni!