Öjömbódottág! Elindult egy újabb nemzetközi Vassal liga, szóval folyamatosan lesz miről írni. A szisztéma ráadásul nem nagyon hagy teret a lógósoknak, mert négyes csoportokban megy a hírig. Az első feljut az eggyel magasabb szintű ligába, az uccsó meg megy a megye kettőbe. Mivel az angolokon kívül senkinek nincs "hivatalos" rangsorolási pontja, így első felindulásból random szórták be az embereket. Én a nem túl hízelgő hatos kalapba kerültem, szóval hosszú és frusztráló út vezet a BL-t érő helyekig.

Az első lépést egy régi ismerős ellen kellett megtennem. A sráccal már szűk egy éve összekerültem az akkori bétatesztes ligában. Pandorámat ugyan lekapta a pályáról egy Nicodem vezette csapattal, de a meccset pontokra játsszák, abból meg nekem volt több a végén. Szóval amolyan visszavágónak is lehetett tekinteni a csatát. Ő ezúttal a Tíz Mennydörgés igencsak heterogén frakcióját hozta, egészen konkrétan az Indiana Jones-hasonmásverseny területi másodikja, Lucas McCabe vezetésével.

Deploy: Standard
Stratégia: Reconnoiter

A választható sémák és a tényleges vállalások:
A Line in the Sand
Assassinate 
Bodyguard - Doppleganger és Chiaki
Outflank
Power Ritual - mindketten bejelentve

Csapatok (50SS):

Lilith -- 7 Pool
+Beckon Malifaux [1]
+Rapid Growth [1]
+Summon the Blood [1]

Nekima [13]
+Pact [1]
+The True Mother [2]
Student of Conflict [5]
Doppleganger [7]
Terror Tot [4]
Terror Tot [4]
Terror Tot [4]
Terror Tot [4]

McCabe -- 5 Pool
+ Glowing Sabre, Strangemetal Shirt, Badge of speed

Yamaziko
+ Smoke & Shadows 8
Sidir
+Promises 10 
Katanaka sniper 7
Chiaki 
+Pull of the grave 7
Wrastler 4
Oiran 5
Torakage 6 

Da plan

Tervem nagyon egyszerű volt. Lilithtel helyzetbe hozom Nekimát, és rádobom valamelyik gyengébb szárnyra, ahol szépen egyesével kiírt mindenkit, miközben remélhetőleg egy-két Terrortót is termelődik a True Mother upgrade-nek hála. Az ellenfél összezavarását és a markerpakolást Tótéknak kellett ellátnia, miközben Lilith egymaga feltartja a középpályát.

Ellenfelem nagy előnyben kezdhetett, mivel a csapatából egy modell sem volt, amelyik ellen valaha is játszottam volna. Így a meccs elejét szorgos PDF-olvasgatással töltöttem, hogy legalább az alapvető fícsöreikkel tisztában legyek.

Felállás
Nyertem a felállási húzást, így jó szívvel átengedtem a választás és a felpakolás jogát. A bal oldalon csak egy Oiran és a mesterlövész kezdett, mindenki más a csatornával nehezített földalatti pálya jobb szélére került, ami többé kevésbé jól járható szobákból állt. 

Erre én a terveknek megfelelően inkább a bal oldalra pakoltam, első célpontnak pedig kiválóan megfelelt a középre, hordók mögé lepakolt nindzsasznájper.

1. kör

Nem is kezdődhetett volna jobban. Míg McCabe a cuccai átadogatásával foglalatoskodott a jobb szélső nagy teremben, addig én körbevizeltettem Tótékkal a sarkokat (Power Ritual), illetve elkezdtem megindulni sebesen előre az egyikkel, hogy legyen célpontja Lilith átpakolós spelljének.

Közben a másik oldalon Teréz anyát megszégyenítő lelkesedéssel osztogatta szét vagyontárgyait McCabe, akiről kiderült, hogy ebben utazik. Azért annyira nem jó fej, hiszen gyakran vissza is kéri az upgrade-eket, úgyhogy mégis inkább Pataki Attilához, a neves zacitulajhoz hasonlítanám. Mindenesetre egy ilyen ügylet következtében a Torakagéja pusholt 4"-et, kapott Nimble-t ÉS reaktivációt. Erre szokta az ember némileg felindultan megkérdezni, hogy f...om nem kéne? Természetesen 6-os mozgással nem jelentett gondot felsétálnia az én térfelem sarkáig, és leraknia a Power Ritual kellékeit.

Sebaj, nálam beindult a csereüdültetés. Nekima pozíciót váltott az előretolt ékként üzemelő Tottal, majd ráesett az orvlövészre. Két suhintás és egy kis véráldozat után máris pattanhatott elő a semmiből egy új ördögfióka, ami egyben azt is jelentette, hogy ugyan még nem írunk érte pontokat, de 4-ből 3 negyedet létszámfölénnyel uralok. Lilith felsétált középre és elhelyezett a TT főhadiszállásként üzemelő terem bejáratában egy erdőt, ami gyakorlatilag teljesen elvágta a bandát a középpályától. Se LoS, se terepjáró képességek - kimondhatatlanul szomorú voltam. :)

2. kör
Rettenet laphúzás után vesztettem a kezdeményezést, amit nem is nagyon akartam a Doppleganger skilljét kihasználva megnyerni, mert akkor semmivel nem tudtam volna gazdálkodnia körben. Talán ez hülyeség volt, mert a nindzsa rá is esett a jobb felső szobát védő Terrot Totra, és még a nagy lapom beáldozásával sem tudtam megvédeni. Én igyekeztem időt húzni, amíg a csapata a dél-keleti zárt osztályon eldönti, hogy mit akar. Tótok sprintelgettek, a Doppleganger és a Student meg egymást támogatva igyekeztek centrális pozícióba keveredni.

Mivel semmi értelmes ötlete nem volt, Sidirrel benézett az erdőbe, ahonnan ráküldött egy Slow-t osztó támadást Nekimára. Jót húzott, nekem pedig még az első körről maradt egy megspórolt magas lapom. Beletettem, hogy ne lassuljak be, amit aztán azzal a lendülettel meg is bántam, mert maradt 2-3 darab 5-ös jellegű lap a kezemben. Ezzel viszont semmilyen értelmes akcióba nem tudtam Lilithtel kezdeni, így maradt az őszinte harc. Beálltam a két főördöggel az erdő mellé, és elkezdtem az ellenfél puhítását. Illetve kezdtem volna, ha tudtam volna egyszer is értékelhetőt húzni. Ellenben Sidir visszakézből szájon vágta Lilithet, mert hát ugye mi sem természetesebb, mint pakliból felhúzni a megfelelő színnel ellátott 12-13-as lapot. Apró mozzanat: McCabe mínusz flipes támadásra is betalált Nekimába, amitől be is lassult a szegény pára.

Az egyetlen jó hír a körben az volt, hogy a stratégiából csak én tudtam írni pontot.

3. kör

Ha a második kör rosszul ment, akkor igazából nem nagyon tudok jelzőket találni a harmadik jellemzésére. Maradjunk annyiban, hogy a kézbe húzott hat lapom ÖSSZEGE 12 volt. Kértem is kőért még kettőt, amiből hálistennek volt egy magas is. Nem sokáig volt nálam, mert a kezdeményezéshez muszáj volt becsalnom. Ez viszont azt jelentette, hogy egy BJ-vel, 3 ásszal meg valami 3-assal és 6-ossal kezdtem meg a kört. 

Tapasztalt malifaux-s persze ettől még nem csügged el, hiszen ilyen esetben olyan forró a maradék pakli, hogy tojást lehet sütni rajta. A még tapasztaltabb malifaux-s meg tudja, hogy ilyenkor jön csak az igazi szopóroller. Elég az hozzá, hogy Lilith kétszer megcsapta Sidirt (Ml7 vs Df5), aki egyszer húzásból, egyszer csalásból simán kivédte a támadást, de ami a még viccesebb, mindkétszer a megfelelő színű lappal, úgyhogy kaptam a riposztokat, mint Rogán Tóni az extra négyzetmétereket.

Az extrém bohózat a kör hátralévő részében is folytatódott. Yamaziko például Ml5-tel simán lekoccolta a Df7-et és negatív flipen hozott egy severe-t, ami történetesen pont elég volt Lilith nyugdíjazásához. Bónuszként meg még Nekima is kapott egy 3-as blastot. 

A világ legnyomorultabb körének végén annyi pozitívumot tudtam megállapítani, hogy még mindig vezetek 1-0-ra.

4. kör
Mielőtt Nekima megmurdált volna, gyorsan feltörölte a padlót az öreglánnyal, de ekkor már annyira vérben forgott a szemem, hogy nem aktiváltam előtte a (0)-as képességét, amiből gyógyulhattam volna kettőt. Ez - mint utóbb kiderült - nagyon kellett volna, McCabe ugyanis ismét bevonta, újraosztotta az upgrade-jeit, majd a maradék 2 AP-jából nézegette, hogy mit csináljon. Végül is jobb híján lerohamozta a 8 Wd-s Nekimát, mondván hogy legalább Slow-t tud adni neki. Ehhez képest negatív flippel érkezett az újabb severe, majd a második támadásra a megfelelő szín a Criticalhoz.

Tehát elvesztettem a vezérkarom és a jobb felső sarokban sem álltak kifejezett nyerésre a Torakagéval brusztoló Tótok. Viszont a játékot VP-re játsszák, a bodyguardos Dopplegangerem pedig a Student által osztogatott Fastnek egész jó helyre jutott, mélyen az ellenfél térfelén. Egyedül Chiaki próbált utána menni, de csak a Power Ritualt megoldó Tótot tudta 1 Wd-re levinni. Cserében az megrohamozta és jól megvagdosta.

Bejelentettem a Bodyguardot, beírtam egy újabb pontot a Reconnoiterből, ellenfelem meg még mindig gólképtelennek bizonyult. 3-0 ide - akár még ki is húzhatom. 

5. kör
Az ötödik körben aztán újra megborult a szerencsemalac, de ezúttal az én lábamhoz dörgölte mocskos orrát. Nem emlékszem már teljesen pontosan, de a kezdő kezem valahogy így nézett ki: 13, 13, 12, 10, 9, 6. És mint ahogy a 3. körben nem változott semmi, most sem. Ugyanolyan gennyesül jókat húztam a dekkből is. Ennek köszönhetően kacagva tartottam életben az észak-keleti területért küzdő Tótokat. Lent Chiakit szintén 1 Wd-re apasztotta a mellette álló ördögöcske, így patthelyzet alakult ki, hiszen a Black Blood azonnal megölte volna. A Dopplegangernek viszont még nem kellett kötelezően erkölcstanra járni, úgyhogy odasétált és agyoncsapta a Tótot, amitől Chiaki is lefordult. Aki történetesen a Bodyguard célpontja is volt egyben, így abból nem sok pontot írhatott.

McCabe még levágta a koncként elébe dobott félhalott Tótot, majd átnyargalt a fekálián, amitől annyira megundorodott, hogy rögtön le is ugrott a lováról. Ennek az értelme az volt, hogy csak így volt halovány esélye arra, hogy valahogy befogja a Dopplegangert. Erre persze csak akkor volt esély, ha van extra kör. És lett.

6. kör
De sok dolog nem változott így sem. Mindketten sikeresen szabotáltuk az ellenfél Power Ritual sémáját, így csak 1-1 pontot írtunk belőle, plusz Reconnoiterből is kapott mindenki még egy VP-t. A vége 8:3 lett ide.

After
A meccs számomra legnagyobb tanulság egyben a Malifaux legfontosabb eleme, ami sok más táblás játéktól markánsan megkülönbözteti. A győzelmet nem a tiszta öldöklés vagy a vezető levadászása, hanem a pontok hozzák. Hiába vesztettem el bő 3 kör alatt a támadó potenciálom kábé 90-95 százalékát, az idő, amit ezzel nyertem kulcsfontosságúnak bizonyult.

Nyugodt fejjel visszatekintve: a 2-3. körös rettenetes lapjárás ellenére tulajdonképpen nagyon simán behúztam a győzelmet. A meccset gyakorlatilag az első kör végén megnyertem azzal, hogy a meglehetősen szerencsétlenül egy helyre zsúfolt TT csapatot az erdővel bezártam, majd Lilith és Nekima beáldozásával körökre passzivitásra kényszerítettem.