Az előretörő Dindrenzi erők hamarosan felfedezték a földiek védelmének egyik kulcsát a GZ-41-42-43as szektorok utánpótló- és javítóállomását, melyet a frontvonalak közelében elhelyezett, szerény védelmű RP-481es (a dolgozók által "Rusty Junk" néven emlegetett) szárazdokk képviselt. A Földi Védelem sérült hajóinak gyorsjavítását végző bázis nem lehetett messzebb a frontvonalaktól, tekintettel a vontatók mérsékelt sebességére és a gyakori javítások szükségességére; ebben a közelségben és a széthúzódó Véderők mérsékelt őrzési kapacitásában Tussky admirális remek lehetőséget látott, hogy ismételt áttörést érjen el a térségben az állomás kiiktatásával. Nekiindult hát különleges feladatokra tartalékolt megerősített járőr-flottájával, hogy pontot tegyen a földiek kétségbeesett ellenállásának végére; nem számított különösebb nehézségekre, mivel a jelentések szerint az állomást csak egy csonka cirkáló-csoport és a melléjük rendelt fregattok védik, a menetrendszerű feltöltést végző hajók pedig addigra már nem tartózkodnak a rendszerben.
A Földi hadvezetés hihetetlen szerencséjére azonban a frissen ellátmányozott Hawker kiegészítő-harccsoport egyik cirkáló-raja utánpótlási nehézségek miatt későn fejezte be a torpedó-készletek feltöltését és a kísérő fregattok is udvariasan kivárták, amíg a cirkálók elkészülnek, valamint a Sevastopol hordozónak is előbb fogytak el a fogpaszta- és meztelen nős plakát készletei a vártnál, így úton volt az állomás felé a kiegészítésért. Így egész komplett kis flottilla tartózkodott véletlenségből a támadás idején az állomás körzetében...
Flottafelvonulás
Terran/Hawker Védcsoport, 795 pont
- T1: Ares Carrier (+1 Shield, +1 Movement, +3 Wing) 12 Bomber
- T2: 2x Teuton Cruiser (+1 HP, Weapon shielding)
- T2: 3x Resolute Cruiser (Weapon shielding)
- T3: 4x Missionary Frigate
- T3: 4x Endeavour Frigate
Dindrenzi Támadóék, 795 pont
- T1: Nausicaa BB (Turn -1, +2 Mine, Double Mines, Split Fire Gunracks, High Energy Kinetics, Fore Torpedoes)
- T2: 3x Trident Destroyer (High Energy Kinetics)
- T2: 3x Secutor Criuser
- T3: 3x Thraex Frigate
- T3: 4x Sgian Corvette
Küldetés: Capture the Station, Terran Defender
A Terv
Amikor kiderült, hogy állomás-játék lesz tudtam, hogy védekezőnek kell lennem, mert nincs rosszabb annál, ha egy csomó lassan közeledő/egyhelyben lebegő Dindrenzit kell lerohanni; szerencsére a kocka is így gondolta, még aktivációs előnyt is kaptam, mivel az állomást kontrolláltam és a Battle Logom is hízik a sikeres Boardingig az ellenfél pedig hathatósan kötelezve van az előretörésre. Ha előre tudom, hogy védelmi feladatom lesz, akkor sem rakhattam volna jobb csapatot össze, ugyanis a nem teljes létszámú cirkálók leginkább csalinak jók, így viszont komoly feladat hárulhat rájuk, ők fogják tartani az állomást, amíg a többiek az előretörést akadályozzák (na, jó, ezt egy minimum fregatt-raj is elvégzi, de legyünk pozitívak!). Azzal is számoltam, hogy egy DR/CR 5/8 hordozó nem tudja átszelni a pályát, ha Dindrenzikkel állok szemben, így kezdettől fogva Reservbe szántam Őnagyságát; ha a pálya szélén jön átkarolással, ha rákényszerít, hát Shunttal hozom be, olyat még úgy sem csináltam (ahogy nem használtam még Bombereket sem, de sokat vártam tőlük). A Hawker cirkálók és a fregattok feladata egyértelmű, bele arcba és apríts! A fregattok majd lekötik az ő fregattjait, de ha lehetőség lesz valami jó kis tatirányú abuzálásra, hát készen állnak, a teljes cirkáló-raj pedig veszélyes bárkire, főleg egy klasszikus T áthúzással, amikor is mindkét irányba mehetnek a teljes broadsideok; igaz, az elején jelentős tűzerő-hátrányban leszek, mivel a T1em kint parkol (de ha bent van, akkor is bombázó-távra van korlátozva), de sebaj, ennek működnie kell, ha veszteségekkel is; azt ugyanis tudni kell, hogy az első köröket a Dindrenzik uralják, akármit is teszünk, legfeljebb bújócskázni lehet a terep mögött, de mindenképpen elő kell készíteni a sebzés tokeneket, mert nem lehet megúszni azt a mennyiségű bántalmazást, amit kipakolnak. Röviden örökrangadó: a legendás Terran kitartás az elképesztő Dindrezzi tűzerő ellenében.
Terep, Felállás
Szép egyenletes terepet pakoltunk, A Gyilkos Planetoiddal nagyjából galaktikus-kelet-közép-tájt (ebbe ment bele a csatahajóm és Heterodyne cirkálója a múltkor), gázfelhők, aszteroidák elszórva mindenfelé. Felrakáskor az állomással kezdtem, már csak elvből is, hadd tudják már szegények, miért jöttek. Akár félpályáig is tehettem volna, de nem ittam higítót, így a lehető legmesszebb pakoltam, legyen miért futni az ellenfélnek. Mögé betettem a két fős cirkálórajt (ha egy akármiyen rajt nem maximális létszámmal hozol, annak súlyosabb oka kell legyen, mint most nálam, miszerint "így jött ki a pont"), megtámogattam a Hawker cirkikkel és fregattokkal, majd a Misszionáriusokat elküldtem a Galaktikus Nyugaton vadászni.
A Terran oldal kezdőpozíciója
Ellenfelem szintén megfregattozta a nyugati szárnyat, közép-nyugatra elhelyezte a csatahajóját és keletre összevonta a tűzerőt: rombolók, cirkálók, fregattok.
Dindrenzi hadrend
Első kör, veszteségek
Sikeresen elnyertem a kezdés jogát és két cirkálómat, akiknek az őrkutya szerepét szántam, bemozgattam egy kéznél lévő gázködbe; előre koncentrálták pajzsukat és a fékezőrakétákkal megállították a hajókat: innen egy tapodtat sem, főleg mert amíg koherenciában vagyok a védendő ojjjektummal és nem foglalják el, minden kör végén csúsztathatok egyet a Battle Logon! Sajnos a Hanoit annyira megzavarta a gázfelhő statikus mezeje, hogy megszűnt a kommunikációja, így külön-külön engedték el a torpedókat, persze eredmény nélkül. Válaszul Tussky elindította a rombolóit és nagyon csúnyán meglőtte az egyik Hawker cirkálót. El is indultam velük teljes gőzzel, hátha előbb-utóbb kiverekszem magam az ideális lőtávjából. Meglehetősen frusztráló ám nézni, hány kockát tesz le egy Dindrenzi egység olyan távra, amire neked a torpedón kívül nincs más fegyvered. A torpedók sem rosszak, de főleg sebzett hajók ellen, sokkal jobban muzsikálnak, ha a célpont légvédelme már degradálva van néhány találattól. Ezután aktiválódtak a cirkálók és kilőtték az egyik fregattomat. Úgy van, pont az FFG-536 Bicskét, épp mint az előző játékban! Demoralizáló. Már nem a veszteség, azzal számoltam, de pont a kedvencemet... Bosszút is esküdtem és bezavartam a csapatot az aszteroidák mögé. Az ellenséges csatahajó tűz alá vette a Hanoi cirkálót, meg is sebezte, míg én a Misszionáriusokat küldtem küldetésre a Sgianok ellen, persze lőtávba még nem értem, de ami késik...
 |
 |
Az első kör vége: egy megsemmisült Terran fregatt, két sérült cirkáló, nulla válaszcsapás...
Második kör, továbbra sem jó minden
A hordozóm még úton volt, így a meglévő és szépen fogyatkozó erőimből kellett kihoznom a legjobbat. A Hawker fregattok megkerülték a repdeső kavicsokat és lecsaptak a cirkálókra, minimális sikerrel, de legalább valamit már sebeztem, ugyanakkor két fregattot leszedtek a Thraexek. A Misszionáriusok leszedtek egy Sgiant de veszítettek is egy hajót és a Hawker cirkálók is kiosztottak egy kritikust az egyik rombolóra - effekt: dupla 1! sebzés dupla 1! Ajjajj! Sikerült még a Thraexeken is találatokat elosztani, szép egyenletes mintában. Cserébe a Hanoi kapott még egy pofont és a sérült Hawker cirkitől is elbúcsúztunk: ha ez így megy tovább akkor az úgy nem fog menni... Közben a Dindrenzi cirkálók szorgalmasan szórták az aknákat, követve a csatahajó példáját, aki 2x7 aknákkal biztosította, hogy a fregattjaim letegyenek a mögékerülési terveikről.
A harmadik kör eleje
Harmadik kör, felderül az ég!
Merészen úgy döntöttem, hogy ebben a körben már biztosan befut a Sevastopol (vagy ez egy igen rövid játék lesz), így kijátszottam a kezdeményezést adó TAC kártyát. És igen! Sikerült! Jöhet a hordozók királya! Mivel Tussky nem hagyott más lehetőséget, Shunt Deployt választottam és komplikáció nélkül beugrottam a csatahajó mellé, mintegy 8.0001" távolságba. Kockázatos manőver volt, mert szóródás esetén 50%ban kiesem a pályáról (viszlát!) illetve ha nem aktiválhatom, akkor elvesztegetem a kört, de ebben a helyzetben Picard kapitány se tett volna másként, vállalnom kellett a rizikót. Szerencsére bejött. Egy hibát követtem el, a pajzsaimat a csatahajó felé koncentráltam, így szemből kevésbé voltam védett. Nagy reményekkel indítottam el bombázóimat a Nausicaa abuzálására; természetesen a sértetlen Point Defense eltakarított egy Winget, de a beérkező AD15 és AD18 így sem tűnt rossznak... Nem is lett, egy kritikus és egy sima sérülés lett az eredmény, végre megkezdtem a leviatánt! Örömöm addig tartott, amíg a rombolók szembe nem fordultak a pajzsait elkoncentráló hordozómmal és Tussky ki nem számolta, mennyi kocka az annyi (13). El is határoztam, hogy innentől csak Dindrenyának fogom hívni a frakciót a tűzereje miatt; van kicsi Dreadnoughtjuk, közepes Dreadnoughtjuk, nagy Dreadnoughtjuk és óriási Dreadnoughtjuk... De hatalmas szerencsémre ez a koncentrált tűz meg sem karcolt. Persze kaptam a közepes Drenyáktól is (korábban cirkálók), de ők sem értek el átütő sikert, főleg mivel egyikük a nagy manőverezésben agrár-üzemmódba váltott és felszántotta a planetoid felszínét... ez már a harmadik roncs azon a kisbolygón, lassan a fémkoncentráció meghaladja a határértéket és ha sugárzás éri, kikelnek a fémből és a holtak szellemeiből a Necronok... A kisebb hajóosztályok civakodása mellett a Dindrenzik elaknásították a terepet; a hordozóm 4x7es erejű aknamező közepén ült, első aktivációra berobbanó tűzijáték várta a lehetőséget, a Hawker cirkálók pedig 3x4 akna "boldog" tulajdonosai voltak úgy, hogy egyikük éppen 1 HPn sodródott... Közben a Hanoi is benyelt még egy balcsapottat, így ő is az "egypálcikás a céllövöldében" kategóriában leledzett.
Az aknamező vadvirágai
Negyedik kör, utász- és utómunkák
A fele sem tréfa, négy darab hetes erejű támadás DR5 ellen megviseli a frizurát, kijátszottam hát a pajzsok felerősítésére szolgáló TACot, mégiscsak vidámabb négy pajzzsal fogadni az áldást... De nincs mit tenni, só mászt gó on, illetve bombersz mászt rán, ha valaki, hát a hordozó kötelékei kárt tudnak tenni a csatahajóban, más nem nagyon. A szorgalmas Deck Crew előkotort egy pótalkatrésznek félretett gépet a raktárból és úgy-ahogy kipofozta, így ismét 2x6os kötelék várta a lehetőséget, ami el is érkezett: sikerült felszállniuk úgy, hogy elkerüljék az aknákat (aka lebegő Point Defense), de erre természetesen az anyahajónak nem volt lehetősége; pajzsai ellenére be is nyelt két sebet. És még örült, hogy csak ennyit. Ellenben a bombázók megszórták két kritikussal a csatahajót, 3 HPra fogyasztván az életkedvét (első kritikus: effekt: dupla 1! sebzés dupla 1! Ajjajj!). Az irányba álló rombolók kilőtték egy kritikussal a hordozó hajtóművét (1/2 Move, no Turn) és a cirkálók maradéka is megsebezte őt (2 HPn ténfergő hordozó nem vicces látvány, amikor annyi munka vár még a bombázókra!). Az aknák elvitték a sérült Hawkert és megsebezték az egyik Secutort, de a felhőben bujkáló cirkálók végre megtalálták a megfelelő kommunikációs csatornát és csökkentették eggyel a Secutorok számát; ekkorra a kishajók csatája is véget ért, kisméretű Dreadnought nem maradt a pályán, csak két sértetlen Misszionárius és egy új állapotú Endeavour.
Kezelhető számú hajó, éppen élő-lézengő Tier1ek
Ötödik kör, A Bukás
A vidámnak éppen nem mondható hordozó mindent megtett, hogy ne sikerüljön megjavítania a hajtóművét, akkor ugyanis újra aknaszedőként üzemelhet; szorgalmát siker koronázta, megmaradt a lassú mozgása. Előre is csusszant és elengedte a rajokat, óvatosan a hátsó ajtón kipakolva, nehogy a szemben lévő cirkáló rövid hatótávú védelmi ütegei beavatkozhassanak, majd megindult a végső visszaszámlálás: csapás a csatahajó ellen. Három HPja van, egy kritikus és egy sima találattal már boldogok lehetünk... Első rárepülés, hat géppár, egy védelmi üteg, kritikus. Papírforma. Második rárepülés, hat géppár, védelmi üteg még a hajó hasa alatt keresi az előző köteléket, gurít... és kettes-hármas parádé, nulla hatos (18 kockáról van szó!), elszórt találatokkal. Lázas számlálás, egy-kettő-négy, ott van még egy... mennyi is a DRed? Hat? Huhh, épp annyim van. Fanfár. Abba is hagytuk, egyrészt, mert már késő volt, másrészt már nem nagyon lett volna mit folytatni. Ekkor azonban észrevettük, hogy a hordozó hiába igyekezett araszolni, azért egy négyes aknába belelóg. Nosza, itt a lehetőség, mert ha leesik, akkor van még mit lejátszani! Akna robban, egy seb... fellélegzés, megúszta 1 HPn.
Végig feszes, izgalmas és fordulatos játékban a Terran/Hawker szövetség megvédte az állomást, így tovább folyhat a sérült hajók foltozgatása, a kimerültek feltöltése és új munkanap virradhat a szorgos dolgozókra.
Az ellenfél szemszögéből
Amikor kiderült, hogy Terran+Hawker kombó jön szembe, akkor felsejlettek a múltkori játék emlékei. A terran oldal nagyon strapabíró, pajzsok szinte még az utolsó utáni kishajón is,weapon shielding ami nagyban segít a hatékonyság megtartásában. Egyértelmű volt számomra, hogy nem lesz érdemes az osztagokba külön-külön egy-két sebet belepakolni, hanem le kell radírozni őket minden áron.
Miután alaposan átvizsgáltam a sereglistát, csak arra gondoltam, hogy a carriert amilyen hamar csak tudom, el kell tüntetnem, kerül, amibe kerül. A 2*6 bombázónak a fele se lett volna tréfa, viszont egy 3 shieldes carrierben kifejezetten ijesztő volt. Különösen annak fényében, hogy nagyon jó PD-kel egyik osztagom sem rendelkezett.
A küldetés kidobása után a legfontosabb az lett volna, hogy sikerüljön védőként felpakolni, persze nem jött össze. Na, jó, akkor legalább kezdje Gróf a felpakolást – szintén nem jött össze – amikor kiderült, hogy lesz még egy elfoglalandó állomás, ami ráadásul még lövöldöz is, valamint ad plusz egy aktiválást, akkor legalább legyen az enyém a kezdés, természetesen ez se jött össze. Az egésznek a kegyelemdöfést az adta meg, amikor Gróf bejelentette, hogy a carrier bizony shunt entry-vel kerül a pályára. Remek gondoltam, legalább van egy osztag Sgian amivel lehet majd védeni a nagy hajót, valamit az aknák pályára szórást is észben tartottam. Mondanom se kell, hogy amire arra került volna a sor, az osztag 4 hajójából már csak 1 repdesett a pályán, de legalább az aknák működtek – már amikor nem a saját hajóimra robbantak rá…
Tudtam, hogy a játékot az első két körben kell döntésre vinnem, úgy számoltam, hogy a carrier nélkül jelentős előnyben leszek – és voltam is – azonban az osztagok leradírozása nem teljesen abban az ütemben zajlott, ahogy elképzeltem. Persze panaszra nem lehetett okom, a Dindrenzikkel nagyon könnyű uralni a játék elejét, elképesztő erő fölényben voltam főleg az első körben, ahol Grófhoz képest rengeteg kockát dobáltam. Igyekeztem magam távol tartani az állomástól, hiszen még valami, ami lőheti a hajóimat nem igazán hiányzott volna. Azonban a pajzsok rengeteg sebet és kritikust tüntettek el, valamint a bevitt sebek sem gyengítették meg túlságosan Gróf erőit.
A sejtéseim be is igazolódtak, a harmadik körre elég közel kerültek a Terran/hawker erők és megkezdték az erőim elbontását meglehetősen nagy tempóban. A carrier tökéletes helyen landolt és elkerült rengeteg aknát – de nem mindet - a bombázókból a 6-os PD-vel egy darabot sikerült lecsapni, amit persze a carrieren vissza is töltöttek. Az első kör bombázó után már tudtam, hogyha nem sikerül a carriert leradírozni, akkor itt bizony vége a dalnak. A maradék ütőerőt arra használtam fel, hogy a carriert szétaprítsam, ez azonban ismételten a pajzsoknak köszönhetően nem történt meg. Miután a 4-edik körben ismét felszálltak a bombázók és kiszedték a BB-t úgy döntöttem, hogy feladom a játékot, annak ellenére, hogy a hordozónak is már csak egy sebe volt.
A játék után arra jutottam, hogy Terran általánosságban erősebb vagy legalábbis könnyebben kezelhető, mint a Dindrenzik. A pajzsok akármennyi is kocka függőek rengeteg dologtól mentik meg a hajókat. Az embernek legalább van lehetősége pár sebet kiszedni, akkor már rég jó. Ide sorolnám még a weapon shieldinget is, ami miatt az ementáli sajtra emlékeztető hajók is majdnem olyanok, mintha most jöttek volna ki friss fényezéssel a gyárból. Félelmetes volt, hogy az egy seben lévő és marker hegyekkel telepakolt Hawker cruiser közel úgy üzemelt, mintha meg se karcoltam volna. A legnagyobb ereje a Dindrenziknek egyben a legnagyobb hátrányuk is. A Kinetic fegyverek nagyon erősek, de mindent fore fixedbe imádkozni nem kevés macerával jár, cserébe az oldal irányú tűzerő a nullánál több kockát dobunk kategóriában van általában.
További tanulság, hogy érdemes lenne a nagy hajók mellé esetleg kíséretet hozni, főleg ha a túloldalon SRS dömping várható. Az aknák remekül működtek, a carrier a legtöbb sebet a BB által elszórt aknáktól nyalta be. Továbbá érdemesebb a nagy hajók maxra tuningolása helyett a kisebb osztagoknak is upgradeket vásárolni.
Mint kiderült a játék után az SRS-es dolgot rosszul játszottuk, mivel még tanuljuk, a játékot úgy gondolom, hogy ez belefért. A játék nagyon izgalmas és rengeteg fordulatot hozott. A Dindrenzi erők pedig hamarosan újra látogatásukat teszik az RP-481 környékén.
Tanulságok
Maga a szcenárió fluffos, izgalmas, de így első próba alapján kiegyensúlyozottnak mondani annyi, mint kijelenteni, hogy Tricia Helfer esetleg megérhet egy kis ajtócsapkodást, ha épp vasárnap van, esik az eső és nincs semmi jó a tévében. A védekező többféle előnyt is élvez: egyrészt folyamatosan nő a Csatalőcse, aktivációs előnybe is kerül, kap ingyen támadást a közeledőkre - másrészt a támadó nem csak folyamatos előrenyomulásra van kényszerítve, de le kell vezetnie egy Boardingot 10 védekező kocka ellen; igaz, elég egy siker a megszálláshoz, igaz, előtte csökkenthető az az 5ös PD, de a zavartalan koncentrálásban azért kissé akadályozza egy egyenlőnél épp egy bázissal nagyobb erejű ellenséges flotta. Sebaj, legközelebb, ha ez jön ki ragaszkodni fogok a támadó-szerephez, hogy onnan is megszemléljem a dolgokat.
A Dindrenzik állatok, ha épp a Fore Fixükben üdülsz. Folyamatosan próbáltam közeledni, hogy kikerüljek az ideális távjukból, mire kiderült, hogy a nem-épp-ideális távjuk hajónként 8 helyett 6 kockát jelent... Amikor meg épp boldogan elsuhannál mellettük rájössz, hogy mögöttük az a sok fekete kocka nem csak leszóródott, de aknákat jelképez, ami bárkinek elronthatja a napját csatahajótól lefelé. Nagyon kemény ellenfelek és könnyedén uralják az első egy-három kört, minden nem-Cloakos hajónak fel kell készülnie a becsapódások sorozatára.
A Terranok iszony kemények. Átlag körüli támadással operálnak, ellenben úgy kapaszkodnak a pályába, mintha elektromágnes tartaná ott őket. 5 HPs cirkálók? Weapon Shielding majd' mindenhol? Pajzsok, koncentrálható pajzsok, sőt, pajzsos fregattok?!? Jó-jó, a pajzs random, dobni kell, de ha sikerül épp a különbséget jelenti kritikus és sima sérülés, sima és semmi sérülés között. Nagyon jó csapat, csak ajánlani tudom őket, főleg Hawker kiegészítéssel, akik ugyanazt tudják, mint a főnökeik, csak épp nagyobbakat lőnek és messzebbre.
Taktikailag szerintem Tussky csinálta jobban: koncentrálta a tüzet egy hajóra, amíg űrszemét nem lett; én igyekeztem a potenciált csökkenteni elszórt sebzésekkel, de ha elég sok alap-kockád van, kettő-hárommal kevesebb már nem igazán fáj. Szóval Dindrenyák ellen koncentrált tűz javallott, vagy rengeteg mázli, ami nekem volt: időben befutó erősítés a legjobb helyen, mellélövő gyilok-rombolók, kitartó pajzsok.
A legtöbb időt a hajók mozgásának számítása teszi ki, ezt érdemes sokat gyakorolni és nem jön rosszul néhány vékonyabbra faragott manőver-sablon sem, az eredeti ugyanis nem fér el mindenhol.
TLDR; a játék még mindig remek, fordulatos, izgalmas.
Csata utáni elemzés
Sikerült átpörgetni ismételten a szabályokat és kiderült egy "apró" anomália: a hordozó csak egy SRS Tokent tud indítani egy körben, így érvénytelen az a taktika, miszerint beugrás után 2x6os rajokban halálra bombáz bárkit néhány kör alatt, mivel csak az egyik raj indítható szabályosan minden körben. Persze azt lehet, hogy indít egy rajt, nem támad velük egy körig, elindítja a másik rajt és egyszerre lecsap, de így is legfeljebb két körönként tud 2x6os csapást mérni, amiből átlag három kell egy csatahajó ronccsá változtatásához, annyit meg nem fog neki hagyni az ellenfél. Tusskytól elnézést kérek, a szabályíróknak meg egy nagy jutalom pirospont, mert ez így tényleg sajtos-szakállas-opé lett volna.
