Végre sikerült tető alá hozni a visszavágó meccset az angol főmájerrel. Mint az közismert, a múltkor viszonylag simán gyalult a földbe, úgyhogy azóta szedem a vitamint. A találkozónak az adott apropót, hogy a fórumon elkezdődött a szokásos rinya, miszerint Belle-spam is br0k4n as hell. Ellenfelem kihívást intézett a hangadóknak címezve, hogy tessék akkor a pályán bizonyítani. Persze a Vassal nem felelt meg nekik, a személyes találkozót meg néhány ezer kilométer óceán akadályozta. Így az ördög ügyvédjeként én vállaltam, hogy hozok egy rakat zombikurvát, és meglátjuk, mi sül ki belőle.
A Ju Ying (ejtsd Dzsu Csing, jelentése nagyjából Jádefőváros) birodalom megértéséhez meg kell értenünk a kínai kultúrában ezredévek óta jelenlévő "Középső Birodalom" eszméjét. A teljes világegyetem három szintből áll, legfelül a Mennyei Birodalom, az istenek és héroszok hona, legalul az Alvilág, a démonok birodalma helyezkedik el; középütt létezik az emberek világa, a Középső Birodalom, melynek egyesítésére, vezetésére az istenek egy kultúrában, tudományokban és bölcsességben gazdag népet alkottak, a kínait. Kínának küldetéstudata van és volt, sőt, lesz is, amíg be nem tudja tölteni az istenek rendelését; ez nem nagyhatalmi törekvés, nem önző cél, nem felsőbbrendűség kérdése, egész egyszerűen ezért vannak ezen a világon. A XX. században a világ egyesítésére a kommunista eszme látszott a legjobbnak, így Kína is a kommunizmus felé fordult; de a XXI. századra bizony kiderült, hogy a világ proletárjai jobban szeretnek közösülni, mint egyesülni és eme nemes eszme is eróziónak indult, elsősorban a nyugati kulturális befolyás hatására. A Kínai Kommunista Párt tehát gondolt egy nagyot és új kulturális forradalomba kezdett, ezúttal azonban épp ellenkezőleg, mint legutóbb: a régi értékeket élesztette újjá, persze néhány szigorú irányelv következetes követésével.
