Geistwald Ghasts

Nincs mese, ősszel jön a Monsterpocalypse, ami egy rendhagyó társasjáték, de valójában nem társasjáték, hanem CGM (gyűjtögetős figurás megoldás) a Privateer Presstől. Az Indianapolisban rendezett GenConon már bemutató játékot is tartottak, maga PP Dave világosította fel a tömegeket (videó alább). Maga az ötlet annyi, hogy nagyon nagy szörnyek nagyon szétkapnak mindent, és ebben mi is részt vehetünk, ha van Monsterpocalypse a polcon. Az egész hoppáré természetesen városban játszódik, ahol sokkal jobban lehet rombolni. A játékban frakciók vannak, ezeken belül pedig előre festett szörnyetegek és mindenféle egységek; a frakciók agendákhoz (ami ebben az esetben kb. listát jelent) tartoznak. A Tabletop Gaming News szerint az alapkészletek ára 25 dollár körül lesz; ezekben táblát, szabályösszefoglalót, kockákat, egy 60 oldalas szabálykönyvet, épületeket, figurákat, meg ilyen-olyan kütyüket találhat a szerencsés nyertes. Az unit boosterek és a monster boosterek 13 dollárba kerülnek majd, és további épületeket meg babákat rejtenek, véletlenszerűen válogatva. Kéjhömpöly.

Ahogy a régi mondóka ajánlja: körbe-körbe, karikába - Gorax menjen a listádra! Általában is igaz a PP fórumának közösségére, hogy olyanok, mint a közgazdászok. Ha hárman összejönnek, minimum ötféle, teljesen különböző véleményük lesz, legyen szó akármiről. Ebből a szempontból a Circle of Orboros baráti kör erősen fajtajelleges. Éppen ezért meglepő az a szinte egyöntetű nézet, miszerint aki a Goraxot szereti, rossz ember nem lehet.

Egészen pontosan szeptember 23-ára* ígéri a Firaxis a nagy klasszikus remake-jét, méghozzá a Civ4 motorjára építve. Az újszülöttek kedvéért: a Colonization olyasmi, mint a Pirates! vagy az Alpha Centauri. Egy alapjáték, ami nemcsak a maga idejében volt zseniális, de ma is teljesen játszható, ha az embert nem zavarja a túlhaladott grafika, és nem izgatja fel annyira az RTS. Ugyan a Civilization sorozat jelenleg is fut, és a Pirates! meg a Railroad Tycoon megérte az újabb kiadást, a rajongók viszont máig a legelső, MicroProse-os változatokat tartják etalonnak, ami sokat elmond az elmúlt tizen-egynéhány évről. Hogy a legismertebb példánál, a Civnél maradjunk: a legelső változat hatalmas ötlet volt, ami a második verzióban jó irányban fejlődött tovább. A Civ3-ból az én véleményem szerint kiveszett az a valami, amitől a játék különleges volt, de bejött a rettenetesen fontos majdnem-igazi-3D. A defektet a Civ4-ben sem sikerült rendesen kijavítani. A Civ-sorozat vadhajtásáért, az Alpha Centauriért még nagyobb kár, azt a patchnek sem valami erős Alien Crossfire kiegészítő után a sorsára hagyták. Most úgy tűnik, hogy a méltatlanul elfeledett Colonizationba új életet lehelnek, aminek akár örülhetünk is.

Hosszas töprengés után végül úgy döntöttem, hogy egy Reiklander zsoldoscsapatot indítok Mordheimben. Szokásom szerint a döntés elég nehezen született meg, annak idején például Warmachine/ Hordesnál kb. két hét alatt bizonyosodtam meg arról, hogy nekem Magnus kell, ezért az alapdoboz árával a zsebemben felhívtam a Trollbarlangot, hogy milyen alapdoboz van náluk raktáron. Hatalmas választékuk volt, Cryx és Trollblood... Mivel a Trollbloodsszal is szimpatizáltam a Blitzer, Grim Angus és a Pyg Keg Carrier miatt (ironikus módon egyikük sincs még meg), inkább nem vártam meg, amíg új szállítmány Magnus érkezik, hanem lecsaptam a trollokra. A poén az, hogy ha most, jelenlegi ismereteim mellett kéne sereget indítanom, az nagy valószínűséggel Cryx lenne...

Előző posztomban kijelentettem - természetesen minden elfogultságtól mentesen - hogy én biza a PP-nél költöm el a pénzemet, mert amelyik GW-s cucc érdekelne, az Witch Hunter (Mordheimes és/vagy 40k-s) és fémből van, és szeptembertől ezek elég drasztikusan drágulni fognak, ráadásul a GW mentalitása is egyre unszimpatikusabb. Ezek után kissé ironikus, hogy holnap a nyelvvizsga után első utam a Kristálycsarnokba vezet majd, és rögtön két doboz GW-s figurát is fogok venni. Ráadásul egyik sem lesz se fém, se Witch Hunter... Mentségemre szóljon, hogy szombat éjjel, amikor a fenti sorokat virtuálisan papírra vetettem, még fogalmam sem volt róla, hogy az Árkádiában végre rajtam kívül másokat is érdekelne egy jó kis Mordheimezés... És mivel így lesz elég játékos, Mordheimes asztalunk és nagyon jó tereptárgyaink pedig már vannak, semmi akadálya nem lesz egy kampánynak.

Tadaaam! Püüüüüty-pürüty! Képes battle report következik, ahogy azt kisszámú, de annál agresszívebb olvasótáborunk régóta követelte. (Lételemünk a szórakoztatás és a sóbiznic, de hisz' tudjátok.)
Bár legutóbb érkezett csomagom tagjai még igencsak félkész állapotban várjak sorsuk színesebbre fordulását, elhatároztam, hogy kísérletezésbe kezdek, ha már vettem egy szakajtónyi erősítést. A két light beast ment a tarcsiba, mint ahogy a Wolves of Orboros is, a számozott trikókat pedig druidák és töménytelen mennyiségű szóló kapta. Ellenfelem egy nyerőszériában lévő - úgymond - szent sereg volt, akiknek a vezetőjével már az elején közöltem győztes stratégiám alapkövét, miszerint: lefejelem, összetépem. Nem lett igazam, de annyi baj legyen!