
A képen egy elég jó BB-edző látható, aki komoly esélyekkel indul a világon bárki ellen. (Különösen, ha kedvenceivel, vagyis a legerősebb fajnak számító orkokkal játszik.) A kép a Vérfoci Európabajnokságon készült még 2005-ben, közvetlenül azután, hogy emberünket boldog-boldogtalan tönkreverte, és éppen az ötödik vagy hatodik ellenfele ejtette le neki a szappant. Már azon is túl van, hogy a fotóst elküldje a francba, éppen a fenti Vérfoci-alaptétel egyik kiegészítését ízlelgeti: akkor sem fog sikerülni, amikor már nem számít. (Szintén az outsiderek kedvéért: 0-5-nél kettest vagy nagyobbat kellene dobni a szépítéshez. A dobás egyes, az eredmény pedig nemsokára 0-6. Ha netán megint megszerezzük a labdát, és eljutunk vele a gólvonalig, lehet találgatni, hogy 1-6 vagy 0-7 lesz a dolog vége.)
A legjobb BB-játékosok közös tulajdonsága, hogy mégis újra odaülnek ahhoz a rohadék zöld táblához. 47-es IQ fölött esélyük sincs a győzelemre, de ezerötszázadszor is megalázzák magukat. Persze ez csak a játék alapja, vannak még mindenféle szabályok meg figurák is, amitől az egész kap bizonyos körvonalakat. A szabályokról és a figurákról majd legközelebb. Addig is gyönyörködjön mindenki a mentális bokafogás lencsevégre kapott esszenciájában.