Először is, üdvözlök mindenkit. Ma kaptam meghívást a blogra, és leginkább Warmachine/Hordes témakörben fogom osztani az észt... akarom mondani fogok pubikálni. Elsőként jöjjön egy ismertető az eddig mellőzött Trollbloodsról, ami szerény és elfogulatlan véleményem szerint egyike a játék leghangulatosabb seregeinek, ráadásul rengeteg kiemelkedően jó és/vagy poénos (és sajnos néhány kiemelkedően pocsék) figurával rendelkezik. Az egységek rövid ismertetése saját észrevételeimet, tapasztalataimat, és az adott egység általános megítélését tükrözi, szóval simán elképzelhető, hogy amit én lehúzok, az másnak bevált.

A Trollblood sereg meglepő módon különféle méretű és fajtájú trollfélékből áll, ezek közül a legnépesebbek és legintelligensebbek az emberszerű Trollkinek. Jelenleg a frakció összes warlockja ebbe a fajba tartozik, és a gyalogság gerincét is ők alkotják. Az apróbb, törékenyebb és egyszerűbb szellemi kvalitásukat ravaszsággal ellensúlyozó Pygek elsősorban mint mesterlövészek és felderítők tevékenykednek. A warbeastek a felfegyverzett tisztavérű (Full-Blood) Trollok, Elementál Trollok és a hatalmas Dire Trollok közül kerülnek ki. Meg kell még említenem a whelpeket, a Full-Blood Trollok levágott testrészeiből sarjadó groteszk apróságokat, akik egyelőre csak mint díszítőelem jelennek meg a figurákon. Most pedig egy kis történelemlecke következik. Akit nem izgat a fluff, akár át is ugorhat pár bekezdést.

Réges-régen, amikor Immoren elnyomott népei összefogtak az óceán túlpartjáról érkezett Orgoth elnyomók ellen, a Trollkinek is kivették részüket a harcból. A lázadók győzelme után kötött Corvisi Szerződés aláírásánál a Trollkin törzsfő, Grindar is jelen volt, és elérte, hogy népe saját földhöz jusson. Természetesen Cygnar, aki szomszédaival való háborúskodásai során mindig erre a szerződésre hivatkozik, esetünkben már az aláírás után pár évtizeddel meg is szegte azt. Ember telepesek és kereskedők érkeztek a Trollkin területekre, és amikor azok vámokat akartak tőlük szedni, kinevették jogos követelésüket, majd pedig, amikor erővel próbálták behajtani azokat, Cygnar katonákat küldött telepesei védelmére. Ezt a trollok nem igazán díjazták, és miután az emberek nem voltak hajlandóak egyezkedni véneikkel, a Trollkin seregek tisztavérű Troll szövetségeseikkel az oldalukon hadba indultak Cygnar ellen.

A felkelést az emberek csak többszörös túlerővel és a warjackek elődei, a gigászi Kolosszusok bevetésével tudták leverni. A béke azonban nem tartott sokáig. Miután Cygnar és Khador véres háborút vívott a trollok területén, rengeteg ártatlan életet kioltva, újabb felkelés tört ki. Ezúttal azonban a Kolosszusok kudarcot vallottak: a ravasz trollok csapdákba, hasadékokba csalták őket, majd amikor összeroskadtak, ezernyi balta és kalapács verte őket egy nagy rakás színesfémmé (ezek után fejlesztették ki a kisebb és hatékonyabb warjackeket, amikből persze szintén egy nagy rakás színesfém lesz a trollokkal való találkozás után... hiába, a történelem ismétli önmagát). Cygnar ezúttal békét kért, és megújították a Corvisi Szerződésben foglaltakat. Az emberek legerősebb királysága és a trollok népe néhány évszázadon keresztül békésen megfért egymás mellett, sok Trollkin telepedett le az emberek városaiban.

Cygnaron kívül trolljaink Orboros Körének druidáival ápoltak baráti kapcsolatokat, ám az utóbbi időben mindkettő megromlott: az aktuális cygnari uralkodó, Leto földet és fegyvereket ígért a legjelentősebb Trollkin törzsfőnek, Madrak Ironhide-nak, ha cserébe védelmezi birodalma határait. Természetesen az épp invázióra készülő Skorne-t elfelejtette megemlíteni, és amikor Madrak több segítségért folyamodott hozzá, visszautasította kérését, majd a hazatérő törzsfőt a túlzott hatalmától és befolyásától tartó druidák kísérelték meg meggyilkolni, azonban ez Hoarluk Doomshaper, a legvénebb és legnagyobb erejű Trollkin sámán közbelépése miatt meghiúsult. Doomshaper és Madrak ezután vérszerződést kötöttek, és a különböző törzsek összefogásával és a Doomshaper által "megszelidített" Dire Trollokkal megtámogatva jelentős hatalmi erőt hoztak létre Immorenen.

A trollok népe, Dhunia gyermekei megelégelve az elnyomást és földjeik elvesztését, páncélt öltöttek kiltjeikre, és jó öreg baltáik mellett a Cygnartól kapott/zsákmányolt puskákkal és ágyúkkal felvegyverkezve dudaszóra Madrak Braveheart... akarom mondani Ironhide vezetésével harcba indultak, hogy visszaszerezzék azt, ami őket illeti meg.

A Trollblood frakció játékstílusával kapcsolatban a poszt legelején látható hivatalos seregszimbólum (ami mellesleg fehér fűzős bakanccsal viselve újnáci jelképként is funkcionál) és a figurák nagy részénél találtható, kicsinek nem nevezhető kézifegyverek alapján már megállapíthatjuk, hogy nem igazán védjegyük a "mindenki átlő a pálya másik oldalára" stílus. Lövős egységeik általában nem lőnek se túl messzire, se túl jól, és hullanak, mint a legyek, így nem igazán érdemes kizárólag távolsági seregben gondolkozni. Ennek ellenére arzenáljuk rendelkezik néhány nagyszerű távolsági beasttel és warlockkal, amelyek kitűnően fedezik a sereg előrenyomulását, és szedik ki a fontosabb célpontokat.

Mégis, a Trollblood sereg igazán a közelharcban és a kíméletlen állóháborúkban teljesít jól. Nehézgyalogságuk lassú, de erős, páncélzat terén egységeik a második helyet tudhatják magukénak Khador mögött. Warbeastjeik regenerálódnak, a warrior modellek (warlockok, solók, unitok) pedig egy mások számára halálos sebet is túlélhetnek. A sereg gyengeségeinek nagy részét - viszonylag kis sebesség, kevés Pathfinder, "átlagos" MAT, igazán nagy sebzések hiánya - különféle varázslatokkal, képességekkel és animusokkal orvosolhatjuk, erősségeiket pedig ezek még jobban felerősítik. Röviden összefoglalva, a Trollblood sereg specialitása a harc körülményeihez való alkalmazkodás, az ellenséges csapások túlélése, majd az ellenfél lassú felőrlése. Ebbe a koncepcióba illeszkedik mágiájuk is. Nagyon jó "denial" és "buff" (magyarul az ellenfél korlátozására, illetve saját magunk erősítésére alkalmas) varázslatokkal rendelkeznek, viszont elég kevés ellenfelet fogunk villámcsapásokkal megsütni.

Warlockok
A Trollblood warlockokról elmondhatjuk, hogy egy kivételével strapabíróak, mindegyiknek van legalább egy képessége vagy varázslata a gyalogság támogatására, és szintén egyet kivéve elég jók az ellen ritkításában is. Ahogy beastjeinket kivételével mindenki, ők is rendelkeznek a Tough képességgel (ha a model halálos sebet kap, d6-on 5,6-nál életben marad egy wounddal, és knocked down lesz), azonban esetükben nem szabad erre hagyatkozni. Ha jól emlékszem, nekem egyszer sikerült warlockal megdobnom a Tough-ot. Aztán még egyet ütött az Ancestral Guardian...

A Primal szabálykönyv három warlockot tartalmaz. Az alapdobozos Madrak közelharcban egy warbeast erejével és elég precízen képes osztani az áldást, még Trollblood szemmel nézve is NAGYON nehéz megölni, és ezeken felül elég jól a védekező stílusban is (ami persze később ellentámadásba megy át).

Hoarluk Doomshaper a legtöbb furyval rendelkező Trollblood warlock, akit - mivel irányítása alatt a Dire Trollok frenzy esetén nem támadnak baráti egységeket - sokan "beastes" warlocknak tartanak. Sajnos erre a szerepre nem ő a legjobb jelölt, mivel korára való tekintettel nagyon törékeny, és egy kevés figurával operáló seregben könnyű célpontot nyújt. 1000 pontig nem igazán hatékony, második, támogató warlockként azonban kiváló.

Grissel Bloodsong sokak szerint az alapkönyv legjobb Trollblood warlockja, bár az Evolution megjelenése után a többségnél visszacsúszott a második helyre. A kislány különlegessége, hogy egyben Warlock és Fell Caller (ld. solók), így minden körben a varázslatain kívül ingyen elénekelhet egyet Fell Calljai közül, melyek vagy egy saját egységeinek adnak extra közelharci támadást vagy sebességet, vagy az ellenfél varázslatait és parancsait állítják le. Gyalogságközpontú seregbe ideális warlock, mágiaorientált ellenfelekkel szemben különösen szemét választás.

Az első kiegészítő két új warlockkal lepett meg minket: egy újabb közelharcorientált gyilkológéppel, és egy svájcibicskát és Cygnar trenchereit is megszégyenítően sokoldalú fejvadásszal.
A közelharci gyilkológép a Borka Kegslayer névre hallgat (a bal oldali képen megtekinthető), és a Földanya, Dhunia sámánja. Első ránézésre mondjuk nem tűnik szent embernek, különösen az ágyékvédőjéből kinyúló kampó, és a ráaggatott gránátok félreérthetetlen összhatása miatt... Dhunia vallása azonban különbözik Menoth és Morrow álságos egyházaitól, híveinek egyik fontos feladata elősegíteni fajtájuk szaporodását, és Borka ezt örömmel teljesíti is. Ezen kívül enyhe alkoholizmusban szenved, részegen terrort okoz, és mindenhová követi egy söröshordót cipelő Pyg (lásd feljebb), aki képes leitatni az egységeidet. Ha meghal, az egész sereg nagyon-nagyon-nagyon mérges lesz, és bizony siet megbosszulni az ivászat tönkretételét. Hát lehet őt nem szeretni?

Grim Angus (jobbra) sokak szerint a No.1 Trollblood warlock. A fejvadász természetesen Pathfinder. Az Eagle Eye nevű képességgel átlát az erdőkön, és lövésnél majdnem minden távolsági védelmi bónuszt figyelmen kívül hagy. A warbeasteket is jól támogatja, Pathfindert és Eagle Eye-t képes osztogatni egy fenntartható varázslattal, kilövi az idegesítő solókat, álóvető pisztolyával és featjével pedig képes lekötni az ellenséges sereg fontosabb elemeit vagy akár nagy részét is egy körre... Szóval azt teszi ellenfeleinkkel, amit mi nem akarunk, hogy velünk tegyenek. Ámen.

Meg kell még említenem a nemrég megjelent első Trollblood Epicet, eMadrakot is. Szegénykén kissé elhatalmasodott fejszéjének, Rathroknak az átka, így a megölt ellenségekért blood tokeneket kap, még mindig alacsony fury értékét ellensúlyozandó. Ha pedig megsérül, és 1"-en belül van egy barátságos trollkin model (nem solo, nem warlock) akkor azt szépen le kell venni az asztalról, viszont Madrak megússza a sérülést. Olcsó gyalogsággal körülvéve szinte lehetetlen megölni, a blood tokenek miatt még jobb harcos, mint volt, ráadásul egy fenntartható varázslattal a serege nehéz terepen keresztül is képes rohamozni.

Warbeastek
Mint már említettem, a Trollblood sereg warbeastjei három csoportba sorolhatóak, és mindegyik rendelkezik a Regeneráció speciális képességgel. A Full-Blood Troll light beastek (Axer, Impaler, Bouncer) kategóriájukban elég meggyőző tulajdonságokkal, jó harcértékkel és jó támogató, illetve a Bouncer esetén védekező animusszal rendelkeznek. Különösen az Impaler népszerű, de a másik kettő is nagyon erős beast. Nem mellékesen a figuráik is szépek, és mindegyiken található valami mókás apróság.

Az Elementál Trollok szintén light warbeastek, tulajdonságaik rosszabbak a Full-Blood Trolloknál, fegyvereik sincsenek, harcértékük ezért elsőre kevesebbnek tűnhet. Ez természetesen nem igaz, mivel a szabad kezeik miatt képesek többféle power attack végrehajtására, két közelharci támadásuk van alapból, és animusaik is nagyon hasznosak. Ráadásul jelenleg a Pyre Troll rendelkezik a seregben az egyetlen nem varázslatból származó AoE támadással.
A heavy warbeasteket a vérszomjas Dire Trollok képviselik, akikre általánosan jellemző, hogy nagyot ütnek, sokat bírnak, és emiatt elsődleges célpontot nyújtanak az ellenfél számára. Én személy szerint inkább light beasteket használok, a medium base-ek tengerében könnyebben el lehet őket rejteni, ezért kisebb az esélye, hogy az ellenfél megfoszt a fury-utánpótlástól. Másrészt viszont a heavy beastjeink iszonyatos pusztításra képesek, és a snacking képességük miatt minden közelharcban megölt élő ellenséges model után d3-at gyógyulnak. A Dire Trollok mintapéldánya a Mauler, aki a normál warbeastek közül a legnagyobb fury értékkel büszkélkedhet, és nagyon jó animusa van, chain attackje viszont gyenge pl. a Warpwolféhoz képest. A Blitzer (lásd a képen, gyönyörű...) animusa ellenben a legszarabb a játékban, de nevéhez hűen kitűnően alkalmas villámháborús harcmodorra, mivel a hátán ülő, félőrült pyg akkor is tud lőni, amikor hátasa fut, vagy rohamozik. A kategória abszolút győztese az Earthborne Dire Troll Alfa warbeast, amit három szóval tudnék jellemezni: undorítóan beteg állat. Warmachine, és különösen 'jackek ellen konzervnyitóként funkcionál, caster killhez is remekül használható.

Egységek és solók
A Trollblood sereg nagy részét a fluff szerint a Kriel Warriorok (lásd a képen lejebb) alkotják. Olcsó, egy woundos Trollkinek karddal-pajzzsal-kalapáccsal felszerelve medium base-en, természetesen ajándékba jár a túlélési esélyeket növelő Tough képesség. Elég gyenge harci értékeiken és lassúságukon az osztagot vezető sámán imái és a közös támadás (CMA) segítenek, és néhány buffal elég beteg dolgokat lehet kihozni belőlük. UA és WA ajánlott hozzájuk.

Szintén egy sebponttal rendelkező, ám drága egység a Scattergunners. Könnyen páncélozott - vagyis gyorsan mozgó, gyorsan elhulló - Trollkinek a skót népviselet és az industrial szubkultúra keverékét idéző ruhában, hatalmas mordályokkal. Spray template-ben szögeket, szemetet és hasonlókat lőnek ki elég nagy sebzéssel, a mordályaikra szerelt pengékkel rohamozva pedig sikeres támadás esetén el is süthetik fegyverüket. Sajnos elég gyenge a támadóértékük, ezért támogatásra szorulnak.

Különleges és hasznos egység a Krielstone Bearer & Stone Scribes. Egy hatalmas, mágikus kőtömböt cipelő trollkinből és az őt kísérő és védelmező írnokokból áll. A kőbe a warlock furyt raktározhat, amit szükség esetén visszaszívhat, vagy a kőhordozó teremthet belőle
egy mágikus aurát maga körül, ami növeli a baráti modellek páncélját. Mászthev kategória. Majdnem elfelejtettem megemlíteni a Thumper Crew-t, ami a kinézete alapján nagyon klassz egység, de használhatóság terén körülbelül a papírnehezéknél kimerül, annak meg azért elég drága.

A pyg kisebbséget két osztag képviseli. A Bushwackerek a rajtaütés mesterei, AD-sek, Pathfinderek, kombinálhatják a lövéseiket és képesek támadás után is mozogni. Mondanom sem kell, hogy értékeik -talán a sebességüket és védelmüket kivéve - nevetségesen alacsonyak, ezért nem élnek sokáig, és hajlamosak elszaladni, ha felforrósodik a helyzet. Nem igazán népszerűek, általános vélemények szerint egy UA rájuk férne. A Burrowerek teljesen egyedi egység, AD-s alagútásók, akik minden kör elején dönthetnek úgy, hogy hirtelen feljönnek a felszínre, és lövöldözésbe kezdenek. RAT-juk nagyon alacsony, de szerencsére ilyenkor bónuszt kapnak rá, és fegyvereik sebzését sok warlockok is megirigyelheti. Viszonylag népszerűek pszichológiai hatásuk miatt, de ritkán élnek egy körnél tovább a felszínen.

Itt húzhatunk is egy képzeletbeli vonalat, ugyanis a keményfiúk, a nehézgyalogság és a lovasság következnek.
Elit egységeink, a Championok az egész játék legjobb egységei közé tartoznak. Pont. Nem vitatkozom. Sokat bírnak, sokat ütnek, és ezernyi mód létezik, hogy még többet/még jobban tegyék ezt. Hosszasan tudnék ömlengeni róluk, de majd inkább egy külön posztban. Szintén mászthev kategória. Akár két osztaggal is. Nehézlovasaink, a Long Riderek gyakorlatilag Championok bölényháton. Csak egy fegyverük van, nem ütnek akkorát és olyan pontosan, mint gyalogos társaik, és összedolgozva egymás támadását sem erősítik, de gyorsak és messzire elér a fegyverük. Mindkettő elég ritka dolog a Trollbloods háza táján... És a bölényeikkel slammelni is tudnak.

Solók terén - mint minden Hordes frakció - mi sem vagyunk elkényeztetve, de szerencsére egyik solónkra sem lehet panasz. A Fell Callerek (lásd a képen) egy ősi vérvonal leszármazottai, hangjuk különleges erővel bír. Fell Calljaikkal képesek növelni egy baráti Trollblood warrior model/unit támadásainak pontosságát, Pathfindert adhatnak neki(k), és a knocked down modelleket is talpra tudják állítani. Ezen kívül a közelükben lévő egységek Fearlessnek számítanak, közelharcban is megállják a helyüket, és eddig ők az egyetlen Weapon Mastereink. Mászthev. A Stone Scribe Chronicler olcsóbb, mint a Fell Caller, de a használata is nehezebb, szituációfüggőbb, és harcban sem ér sokat. Kis tervezéssel viszont nagyon jól támogatja a gyalogságot.

So what
Sokszor hallom, hogy a Trollbloods nehéz sereg, vagy hogy nem elég jók versenyeken. Az első állítást kapásból cáfolnám. Trollokat irányítva egy-egy hibának kevésbé lesznek súlyos következményei, mint más, törékenyebb frakciók esetén. Másrészt gyakorlatilag minden helyzetre van valami megoldásunk, így kevés olyan szitációval fogunk találkozni, amit ne tudnánk kezelni. A versenyeken tényleg kevés a dobogós Trollblood, de ez inkább a scenariók típusainak köszönhető, és nem a sereg gyengeségének.

Ha valaki kedvet kapna hozzájuk, érdemes befektetni a warpackbe. Minden figura a Battlebox-szinten túl is jól használható benne, ez azért a legtöbb warpack/battlebox esetében már nem mondható el. (Repentert, valaki?) Utána - szigorúan saját tapasztalataim alapján - érdemes beszerezni egy Krielstone-t, egy Fell Callert, egy Pyre Trollt vagy egy Maulert, és egy doboz Championt; ezek után meg jöhet, ami jólesik. A Kriel Warriorokat nem ajánlom olyanoknak, aki most akar belevágni a játékba, mert egy 6 fős minimum osztag drágább, mint egy osztag Champion, és teljesítményük messze nem olyan meggyőző. Minionok közül egy osztag Swamp Gobber soha sem árt, nekem még mindig nincsenek, és néha nagyon jól jönnének. Rajtuk kívül Alten Ashleyt, Gudrunt és a Totem Huntert lehet látni Troll sereglistákon, de a minionok többsége sajnos nem profitál buffjaink nagy részéből, vagyis jobban járunk frakción belüli egységekkel.

Végül pár link: battlecollege - amit nem lehet elég alkalommal ajánlani, illetve a PP fórum Trollblood része, és azon belül egy remek ismertető a primalos Trollbloodsról. A PP-s fórum Trollblood közössége egyébként nagyon jó hangulatú és segítőkész társaság, kis angoltudással lehet hozzájuk is fordulni. Garantált az értelmes, powergamer mentalitást (bring more bane knightz & gorshade & tartarus/no seraph? nooblol...) nélkülöző válasz.