Trolljaim élén immár második alkalommal vágtam neki szeretett Árkádiánk Warmachine/Hordes versenyének, a tavalyihoz képest sokkal több tapasztalattal (tavaly ott játszottam először olyan sereggel, amiben unit is volt...) és nagyobb öbizalommal. Utóbbinak - mint utóbb kiderült - nem volt sok alapja, de az ilyet mindig rá lehet kenni a kockára és a Trollblood sereg nyilvánvaló alultápoltságára ;)
Sereglistám a rövid Mordheimes kitérő során megtanult "quantity>quality" összefüggésre, a sikeres Tough dobások lélektani hatására, az ellenséges varázslatok és parancsok lekapcsolására és a Trollblood seregtől szokatlan sebességre épült. Aki mostanában játszott velem, ismerheti már:
Warlock: Grissel Bloodsong -Brutálisan jó denial és gyalogságtámogató 'lock, akinek a Fell Calljait nem lehet lekapcsolni. Mellesleg pofozkodásban sem utolsó.
Warbeast: Impaler - Grisselből snipert csinál, és egyébként is minden sereglistámon ott van, nem véletlenül.
Warbeast: Pyre Troll - Olcsó, AoE-s lövése van, sebzésbuffoló animus, és meglepően sok castert öltem már vele...
Unit: Trollkin Champions - Keményebb célpontok szétütésére még mindig ők a legalkalmasabb osztagunk, és a rossz hírük miatt kiválóan alkalmasak a tűzmágnes szerepére.
Unit: Krielstone Bearer & Stone Scribes - Armorbuff és Fury-raktár, 34 pontért a hülyének is megéri, pláne mert Grissel mellett a sereget sem lassítják le
Unit: Kriel Warriors (10) + UA + WA - Medium base-es húsfal viszonylag magas ARM-mal, egy körben 4+-os Tough-al, és amíg a zászlót látják, nem lehet Knockdownolni őket. Sokan vannak, sokat ütnek, Grissellel még többet, ezeket kombinálják, és oszlopot is dobálnak. Perpill esélyesek a "kedvenc osztag" címre .
Solo: Fell Caller - Egy kis extra buffolás és egy Weapon Master még senkinek nem ártott meg...
Igen, tényleg két light beastet hoztam 500 pontba. Igen, tudom, ez undorító powergamer dolog, de mivel ez egy verseny, és egyébként is Grissel kis túlzással beast nélkül is remekül elvan, talán megbocsátható a dolog. Az a két beast egyébként nagyon jól eltűnik a medium base-ek tengerében, úgyhogy még a fury ellátásomat is elég nehéz volt zavarni.
A versenyen mindenki négy meccset játszott, az ellenfelet svájci rendszer alapján sorsolták/döntötték el. A meccs győztese meglepő módon az adott küldetést teljesítő fél volt, ha ez senkinek nem jött össze, a megszerzett KP-k (küldetéspontok), vagy végső esetben a VP-k száma döntött.
Következzen tehát a négy meccs leírása, tessék elnézni, hogy ezek életem első battle reportjai:
1. Meccs: Assasination
Trollbloods vs Circle
A scenariók ismeretében rögtön megállapítottam, hogy Circle ellen csak Assasination-nél van esélyem, és ott is csak erdőmentes terepen. A sorsolásnál ismét meg is bizonyosodhattam afelől, hogy az ateizmus alaptalan filozófia, ugyanis Tartótiszt kollégával kerültem szembe, sivatagos asztalon...
A seregéről még kép is van, ezért inkább nem koptatnám a billentyűzetemet a részletes seregleírással. Legyen elég annyi, hogy magamban már győzelemnek könyveltem el a meccset, hiszen egy rakás furry, egy alulöltözött druidalány meg két kupac kavics gallyakkal nem jelenthet kihívást egy keménykötésű trollhordának, ha egyszer lekapcsoljuk a mágiájukat.
Ez egészen a harmadik körig stimmelt is.
Mind az oldalválasztásnál, mind a kezdésnél ellenfelemet pártolták a kockák (ez egyébként négyből három meccsen így volt), bár az előbbinek a terep bonyolultsága - pár szikla és egy domb középen - nem volt túl nagy jelentősége.
Az első kör Circle-részről óvatos előrehaladással, részemről pedig futással telt. A Kriel Warrioroknál ehhez hozzáadódott még Grissel "Hoof it" Fell Callja (miután mindenki végzett az aktivációjával, lemozoghatják a SPD-jüket, és nem kapnak free strike-ot) és a Standard Bearer minifeatje is (4+ Tough).
A Kriel Warriorok közelségének örömére a Druida Baráti Kör egy Devouringot nyomott egyenesen a zászlósomra, és úgy mellékesen a két farkas is akcióba lendült. Itt hívta fel Csonti a figyelmemet egy szabály félreértelmezésére, miszerint a zászlós halála esetén a tőle 1"-re lévő modell az osztagból a zászlós helyét is átveszi. Ez a kis újdonság jelentősen megkönnyítette a stratégiámat a következő scenariók során, de ne szaladjunk ennyire előre.
A farkasok és a Devouring közös eredményeként elhullot kb 4-5 Kriel Warrior, amit elfogadható veszteségként könyveltem el (ilyen mentalitással Cryxet/Menothot/Khadort kéne játszanom...), majd Kaya egy Spirit Door-ral visszarántotta a közönséges farkast a vonalak mögé. A Sentry Stone által teremtett manökenek felrobbantak, és két 3"-es erdőt hoztak létre a homokdűne lábánál.
Eljött az ellentámadás ideje, ennek jegyében a maradék Kriel Warriorjaim megközelítették a farkasokat, hárman rá is rontottak a Purebloodra, ebből az egyik az utólag "Értelmetlen Hős" díjjal kitüntetett oszlopdobó volt. Ő kezdte a pofozást, és egy jól elhajított oszloppal ledöntötte a dögöt a lábáról 13 + 3d6 pontnyi sebzés kíséretében. Ez a 3d6 itt konkrétan 18 lett... Ezután a két másik rohamozó Warrior elintézte volna a főfarkast, ha az nem transzferálja át a sebzést a másik Warpwolfba. Mer' ezek a druidák ilyet is tudnak ám, bolondos egy népség... Ennél a pontnál ellenfelem már "szódás a lovát" stílusban fejtett ki egy érdekes teológiai elméletet az Úr és a legősibb mesterség kapcsolatáról, és mivel az emlegetett entitás nem sújtott le villámaival, Grissel lépett akcióba, Featelt, majd belelőtt a békésen lebegő Woldwyrdbe, és gondoskodott a rokkantnyugdíjáról (Body kiment), végül 2 furyért az Impaler animusát rávarázsolta... az Impalerre. Grisselen két fury maradt. Az Impaler a Critical Slam reményében a még talpon lévő Warpwolf felé vágta a gerelyét. A Critical meg is lett volna, csak sajnos a dobott szám kicsit alacsonyabb volt a kelleténél... A Krielstone bekapcsolta az aurát, a sereg maradéke pedig ismét rohant. A Featnek köszönhetően lekapcsoltam a varázslatait (nem lesz itt Spirit Door), a parancsait (Devouring se), és teljes seregem lemozoghatta a sebességét. A kör eseményei nagyban hozzájárultak önbizalmam növekedéséhez, így itt sikerült előkészítenem a pofára esést. A Championok átkeltek az erdőn és közelharcba kerültek a druidákkal, ez eddig jó is, a három Kriel Warrior kimozgott a KD Pureblooddal folytatott közelharcból (első tarkónlövést érdemlő lépés), a többiek megindultak a többé-kevésbé ép Warpwolf felé, az egyikük közelharcba is ért vele, egy másikat pedig kb 0,6"-re állítottam (tarkónlövés), a Krielstone közelebb araszolt a frontvonalhoz, az aura természetesen vele ment, Grissel pedig sikeresen beállítottam a hegy lábához. Ez volt az a lépés, amiért a tarkónlövés előtt/után/mellett Taügetosz-kúra is járna.
Természetesen amint végeztem mindenkivel, már láttam, hogy a Pureblood free strike-ok nélkül felállhat és elsétálhat, majd Kaya besétálhat Grisselhez, ami általában nem sok jót jelent.
Nem túl meglepő módon ezt az apróságot nem csak én vettem észre, így Grissel rövid idő alatt Knocked Down lett (első ütésre Critical, miért is ne?), majd a Kaya featjével egybekötött boostolt ütlegelés után megfeküdt 3 hp-n és egy furyn. Ezután megindult a warpwolf, aki még az aktivációja elején +2 ARM-ot kapott, így 3 hp-n megúszta az egyetlen Kriel Warrior free strike-ját. Első sebzés transzferál, másodknál reménykedés az ő kockáiban, majd a Toughban. Ahogy egy másik, rendkívül pozitív háttérvilággal megáldott wargame bölcsessége mondja:
"Hope is the first step on the road to disappointment"
Az eredmény: Tartótisztnek 5.09 VP (a játékban szerezett VP-k csak századpontokként számítottak), nekem 1.0, de legalább van egy kiadós pofáraesésem. Kezdésnek jó, még van esély a Citrom-díjra.
2. Meccs: Killing Fields
Trollblood vs Cygnar
A svájci rendszernek köszönhetően az előző meccsen szintén vesztes, de nálam jobb teljesítményt nyújtó Geistwald kollegát fogtam ki. A scenarió lényege a pálya vízszintes közepén lévő 3 pont (5 forintos) elfoglalása és megtartása. Egy pontot akkor foglaltál el, ha egy modelled teljesen rajta áll, és minden játékos köre végén (az első kör kivételével) minden elfoglalt pontért 1 KP járt. Aki előbb ér el 7 KP-t, győz.
Az oldalválasztást természetesen megint buktam, így Geistwaldnak jutott a deployment zone-ba is belelógó domb, nekem viszont kellően sík volt a terep a gyors előrenyomuláshoz. A kezdés öröme kivételesen nekem jutott.
Seregemet kétfelé osztottam a középen húzódó erdőfolt miatt, egyik oldalra a Kriel Warriorok kerültek, a másik oldalra minden más.
Geistwaldnál tőlem balra egy 9 fős Sword Knight osztag került a dudás Rhupert társaságában, a domb aljában Arlan Strangewayes várakozott egy Stormsmith-szel, egy Journeymannel és a rábízott Defenderrel, jobbra pedig a cygnari polkorrektség bizonyítéka, Marcus "Siege" Brisbane került Reindholdttal, a gobberrel és egy Ironcladdel, amit ellenfelem "eddig minden játékába hozott, és még mindig nem jött rá, mire jó". Ezúttal sem sikerült.
Az első köröm - milyen meglepő - a Krielstone feltöltésével és az egész sereg futtatásával telt, a Hoof it-olt Kriel Warriorok zászlósa már rá is állt a jobb szélső pontra, de ez még nem ért KP-t.
Geistwald a Rhupert által +1 DEF-fel támogatott Sword Knight-okkal óvatosan közeledett a Championok felé, a Defenderrel lövöldözött egy kicsit, nem sok eredménnyel, castere pedig két rakétát eresztett meg az egybegyűlt Kriel Warriorok felé, de azok állták a sarat.
Második kör, avagy most kell pontokat foglalni! Ennek tudatában a Kriel Warriorok körbevették a ponton campelő zászlóst (még jó, hogy az előző meccsen nem nekem volt igazam a szabályvitában), aki a biztonság kedvéért a 4+ Tough-ot is elsütötte.
A ponttól kb 2"-re lévő Championok futásnak eredtek, és körbevették a pontot, de nem álltak rá. Az ezután aktiválódott Krielstone szépen megindult, 5"-et mozgott, és bekapcsolta az aurát. A Fell Caller Grisselnek adott +2 Mat-ot és Rat-ot, majd az Impaler animusával is felruházott kisasszony szoknyája alatt tartott Hand Cannonjával likvidálta a hegyen ácsorgó Journeyman-t, végül Hoof it-et nyomott a Krielstone-ra, aki a kör végén befejezéseként ráállt a pontra kísérőivel körülvéve. 2-0 ide.
A kezelője halála miatt leállt Defender felett Arlan vette át az irányítást, Brisbane megint rakétázgatott, a Sword Knightok közül pedig 2 berohamozta a Csempákat, egy ráállt az üres pontra, a többi pedig tartotta a formációt. A 2 kardos fejenként 3 támadással sem igazán ért sokat a Def 14 (base2base, ofkósz) ARM 19 szörnyetegek ellen, így 4-1-re zárult a kör.
Ismét rajtam volt a sor, és mivel a győzelemben már szinte biztos voltam, VP-vadászatra indultam. Két Champion elment Sword Knightot verni, ami 3 cygnarita halálát eredményzte, Grissel megpróbálta megkínálni Rhupertet is egy kis ólommal (sikertelenül), majd egy Cacophonyval biztosította, hogy a Sword Knightok a betervezett Command Check-et 2-vel alacsonyabb értékra dobják. A Command Checkre sajnos nem került sor, mivel a Pyre Troll mindössze 1 szerencsétlent sütött meg egy félrecsúszott AoE-val, az Impaler pedig célt tévesztett. A VP vadászat nem jött össze, az állás viszont 6-2 az én javamra.
Az utolsónak ígérkező kört Brisbane rettegett Featje kezdte (CTRL zónán belül mindenkinek felezi az ARM-ját az első őt ért támadás erejéig), majd egy 5"-es AoE-t pakolt le a Championjaimra és a Krielstone-omra. 3 Champion elhullott, ahogy két Stone Scribe is, így ellenfelem két osztagomat felére csökkentve 2 VP-hez jutott. A Sword Knightok megpróbálták kicsit pépesíteni Grisselt, de a 15-ös Def magas volt nekik. Kör vége, 8-3, játék vége.
Ez volt az egyik scenarió, ami kedvezett az "odaállunk, maradunk" alapelvű seregeknek, ezért számomra a győzelem már-már presztízsértákű volt. Egy AD-tól hemzsegő gyors sereg ellen sokkal nehezebb dolgom lett volna, de mivel Geistwald defenzívre vette a figurát, és a serege is inkább fun mint pávergémer jellegű volt, nem hajtottam túl magam. Ez a játék során szerzett egy VP-n azért meg is látszott...
3. Meccs - King of the Hill
Trollbloods vs Legion
Ha az előző scenarió megnyerését presztízsértékűnek neveztem, akkor a King of the Hill már becsületbeli ügy volt: itt még a sereget sem kellett megosztani, és ha egyszer felértünk a hegyre, onnan ember legyen a talpán, aki leszed minket. Egyszóval, gáz lett volna elveszteni, ami már amúgy is megtépázott önbizalmamra nézve katasztrofális következményekkel járhatott volna Például hogy inkább véglegesen áttérek valami GW-s játékra, vagy nagykorúságom ellenére csatlakozok az emos szubkulturához és ércsivágcsit rendezek.
A KP-t itt a hegyen több figurával rendelkező játékos kapta, és egy osztag is csak egy figurának számított (egyszer ki kell próbálnom a solohordest), a győzelemhez itt 5 KP kellett.
Ellenfélnek a tavalyi Citrom-díjas Tibit kaptam, akinek azonban azóta jelentősen javult a játéktudása, mellesleg a serege is tele volt mindenféle gusztustalansággal: warlockja, Thagrosh Death Shroud varázslatával a CTRL zónájában mindenkinek concealmentet, az ellenséges modelleknek pedig emellé -2 erőt ad, ami az amúgy sem a magas alapsebzésről hírhedt Trollbloods számára átok, a Seraph hatalmas pusztításra képes a tömeggyalogság körében, a Forsaken nagyon csúnyán képes megszívatni a furyn campelő warlockokat, a Raptorok ellen a Championok egyszerűen szívnak, és végül ott volt az AD-s Strider osztag is. Emellet egy Carnivean, egy Shredder és egy Shepherd is gazdagította a sorait, de ők eltörpültek a Raptorokból áradó rettenet mellett.
Az asztallal nagyon nagy mázlim volt, ugyanis kifogtuk a legnagyobb dombot, aminek a széle 7"re volt a deployment zone-tól. A kezdési sorrendről ugyanezt már nem mondhattam el, ami különösen azért volt kellemetlen, mert itt már az első körben lehetett KP-t szerezni, és a Légió nem éppen a lassúságáról híres...
Így az első körben a hegyen kezdő Striderek kicsit lövöldöztek a zászlósomra, aki megdobta a Tough-ot, a Raptorok pedig felfutottak a magaslatra. A sereg többi része is a domb felé szalad, kivéve a Seraphot, aki balról közeledett, valószínűleg a hátbatámadás reményében. 1 pont oda, jól indul...
Első köröm célja egyszerű volt: minél több figurát feljuttatni a hegyre. Ez sikerült is, felkerült a Kriel Warrior zászlós egy pár bajtársa kísérletében (természetesen 4+-os Tough-al), a Kőhordozó, mögötte az írnokok 3"-en belül, önfeláldozásra készen, a Fell Caller, aki két Kriel Warriorral együtt sakkban tartotta a fél Strider osztagot, és a Championok. Utóbbiak kaptak egy Hoof it-et is a hegy lábánál várakozó hölgyeménytől, így a kör végén közelharcba értek a Raptorokkal, a rohamukat megelőzendő. 1-1.
Kezdetét vette a vérontás: a Seraph izzó hamuval szórt be egy csapat Kriel Warriort, akik azonban kevés veszteséggel megúszták a kalandot, a Carnivean megpróbálta meggyalázni a zászlónkat, de harcosaink szívóssága és önfeláldozása megakadályozta ebben (Tough FTW). A három közelharcon kívül lévő Strider rálőtt a Kőhordozóra, nyilaikat az egyik írnok fogta fel testével. A Raptorok roham nélkül nem nyújtottak túl lenyűgöző alakítást, még jó dobásokkal is csak egyetlen Championt sikerült megölniük. Thagrosh is felért a hegyre maradék kompániájával, és egy Death Shroud-dal befejezte a kört, Grisseltől kevesebb, mint 12"-re.... 2-1 az ellenfélnek.
Eljött a véres visszavágás ideje! Bemelegítésként Grissel featelt, majd meglőtte a Seraph-ot. A Kriel Warriorok Sámánja és a Dudás berohamozta a sérült fenevadat, de nem sikerült túl nagy kárt okozniuk, a többiek viszont elintéztek két Stridert, köztük az osztag vezetőjét is. A Fell Caller még egyet felkoncolt közülük, ezzel Command Check-re kényszerítve az osztagot. Ellenfelem egy 8-ast dobott, ami megegyezett Thagrosh CMD értékével, de örömét elrontottam, amikor emlékeztettem a Cacophony -2 CMD-ot okozó mellékhatására (miért nem Cryx-szel játszom!?). A Striderek így megfordultak, és felhúzták a nyúlcipőt. A Championok a Death Shroudból fakadó erőlevonás ellenére mindhárom Raptorral végeztek, ezzel semlegesítették a legnagyobb veszélyforrást. Az Impaler próbálkozott egy erőtlen gerelyhajítással Thaggy ellen, de ezúttal is mellément. A kör végi tömeges Hoof it eredményeként a menekülő Striderek három Kriel Warriort és egy Fell Callert kaptak a hátukba, a Championok pedig közelharcba értek Thagrosh-sal. 2-2.
A kör kellemes indulásaként a három maradék Strider elhullott a free strike-ok miatt, majd a Carnivean akarta széttépnii a zászlóst - eltaláltátok, sikertelenül. A Seraph megpróbált egy lövéssel kárt tenni Grisselben, de a magaslati pozíció miatti 17-es Def-et még boostolva sem találta el. A Shredder kicsit bekattant, és a Pyre Trollnak esett, de nem sikerült maradandó kárt okoznia, ellenben Thagrosh-sal, aki két Championt is lenyomott, de a hegyen így is mi voltunk többen. 3-2 nekem.
Ellenfelem elkövetett egy nagyon súlyos hibát: minden warbeastjét maximálisan felhergelte, és a Forsakennel fury leszedés helyett sebzésokozással próbálkozott, ami nem sikerült neki... Ez egyet jelentett egy körülményes, de végül sikeres casterkill-kísérlettel, mely során némi Championos puhítás, és egy röhejesen elcseszett Fell Caller-roham után Grissel péppé vervén az Ogrun rande fejét megmentette a napot, ezzel végleg eldöntötve a játékot. 4-2.
Két solo maradt a táblán a Légió részéről, a Shepherd lefutott a domboldalon, a Forsaken pedig megkockáztatott egy free strike-ot a Csempák vezérétől, hogy közel érhessen Grisselhez. Nem élte túl. 5-2, győzelem.
Kezdeti aggodalmaim ellenére a játék menetét végül sikerült megfordítani egy jól időzített feattel, és az állóháborúból vérontást rendezni. Ez 17 VP-t ért, és 3 meccs után az agyamnak is sikerült teljesen lefáradni.
4. Meccs - Pendulum
Circle vs Trollbloods
Ismét Circle ellenfelet kaptam, aki ráadául a tavalyi versenyt fölényesen megnyerte. Mindezt a legszarabb scenarióban, ahol AD hiányában legfeljebb a döntetlenre lehetett volna esélyem.
Az alapkoncepció: az első kör után akinek van modellje az ellenfél térfelén úgy, hogy az ellenfélnek nincs az ő térfelén, kap egy KP-t, 3-nál pedig örülhet.
Habár Márk meg volt győződve, hogy ezt el fogja veszíteni, gyakorlatilag a második dobásnál megnyerte a játékot: ő kezdett...
Egy AD-s Woldwatcher és Alten Ashley máris átslattyogott a térfelemre, én pár Kriel Warriorral átértem az övére, akiket a következő körében Krueger és egy Woldwarden taccsra tett a villámaival (egészen eddig jöttek össze a Tough-ok...), így szerzett egy KP-t. Itt gyakorlatilag vége is volt a meccsnek, a szépítés kedvéért azért nem adtam fel, így megéltem, hogy az Impaler átslammel egy Woldwardent Kruegeren, és egy pár Swamp Gobberen, ami - bár szép volt - , nem hozott Caster Kill-t, a befrenzyző Pyre Trollom megette a Fell Callert... Sajnos ezen a meccsen már agyilag nagyon kész voltam, ezért baromi kevés dologra emlékszem pontosan, és baromi sok hülye hibát vétettem (ld. az előző esetet), így ezt a beszámolót inkább nem fűzném ennél hosszabbra
Végül több VP-t szereztem, mint ellenfelem (4:3), de mivel neki volt több KP-ja, ezzel nem sokat értem.
Összesítettben a 7. helyen végeztem, ami 12 játékosnál még a középmezőnyhöz tartozik. Ha kicsit jobban figyelek az első meccsen, talán teljesen máshogy alakul az egész, de utólag kár sírni, és egyébként is alultápolt a Trollbloods, erre mindig lehet hivatkozni.
A Citrom-díjról pedig jobb, hogy lemaradtam, az ugyanis - ez immár hagyomány - egy small base-es figura ingyenes kifestése volt a Mean Miniatures által. A seregem meg hemzseg a small base-ektől....
