Na igen, itt a Meta, úgyhogy kit érdekel egy belö ripot a Sorscha Kratikoff vs Gorten Grundback 500 pontos párosmérkőzés oda- és visszavágójáról. Ez rám is igaz, sokkal szívesebben nézegetném merev tekintettel a Nephilim Protectort, talán attól megváltoznak a statjai. Dehát amit meg kell tenni, azt meg kell tenni.
A vörös sarokban rudeboy, más néven W ügynök khadori csapásmérő egysége, a kék sarokban az általam irányított Searforge karaván-eszkort, benne kucsmával és medvével. Az első szcenárió a One Shot One Kill, a második pedig a Fine Line volt. Ami tökmindegy, mert a volt ugyan szerepük a felállításnál meg a manőverezésnél, de a lényeges pillanatokban akármit játszhattunk volna, nem múlt rajtuk semmi. Oké, akármit a Hellhole kivételével.
Mindkét meccsre ugyanazt a listát hoztuk, úgy mint:
Kommander Sorscha Kratikoff
Man-o-war kovnik
- Berserker
- Destroyer
Doom reavers
Widowmakers
Alten Ashley, monster hunter
Gorten Grundback
- Grundback gunner ×2
Brun Cragback
- Lug
Gudrun the Wanderer
- Ogrun bokur
Hammerfall high shield gun corps +2
Horgenhold forge guard +4
A Khador roster egy kellemes 500 pontos felállás, ami közel sem a legdurvább létező Sorscha-lista, de azért bárkit el tud verni. Ellene is jó játszani, meg vele is. Van benne egy erős caster, ott van két specialista junit a távolsági- és közelharcra, a legkeményebb jack marshalon a két heavy jack nulla (berserker) vagy egy (deva) fókusszal is elketyeg, na meg ott van a jolly joker 32 pontos filler hely, hogy szükség szerint beférjen még Alten, Eiryss, Gorman, Kell Bailoch vagy akárki.
A Searforge csapatomról annyit, hogy jelenleg ezt tartom a legkiegyensúlyozottabb felállásnak. Gorten az öt fókuszából két olyan jacket visz, amire ritkán költ egy-egy pontnál többet, mellette ott vannak a pathhfinder és az advance deploymentes modellek (lassú listában aranyat érnek), ezen kívül az elmaradhatatlan troopok, mert a SPD4-et csak mennyiséggel lehet ellensúlyozni. Annyit azért kipróbálok majd, hogy az egyik gunnert lecserélem egy második bokurra vagy a Herne&Jonne gittegyletre, +1 high shieldre.
Az első
Tanulságos meccs, mindkét félnek. Nekem rá kellett jönnöm arra, hogy 1. a shield wall formációban ácsorgó embereimnek úgy hiányzik egy osztag widowmaker, mint üveges tótnak a hanyattesés 2. a doom reavereket soha, semmilyen körülmények között nem szabad magamra engedni 3. Sorscha egy sétáló feat, ami csak arra vár, hogy valamilyen pozíciós hiba miatt ne nagyondurván, hanem inkább nagyonnagyondurván rokkantson meg. Azt ellenfelem csak egyetlen dolgot írhatott fel korommal a kéménybe: a dwarf toss olyan taktika, amivel Gorten simán hozhatja a veszett meccseket is.
Röviden összefoglalva. A widowmakerek megtizedelték a high shield egységemet, ami nyomban futásnak eredt, és miután másodszor is bukta a command checket, meg se állt a szivacstálcáig. A béna manőverezésemnek köszönhetően Gudrun, a bokur és egy fél osztag forge guard is ment a lecsóba, miután Sorscha rájuk pillantott egy jegeset, a doom reaverek pedig vidáman felszecskázták őket. Az egyik gunner jack kilőtte Alten Ashley-t, ami a fentiek tükrében ki-nem-szarja-le kategóriás trófea. (Mondjuk ha 48 pontos rhulic light jack az ember, akkor az ilyesmit szétküldi körSMS-ben.) Szerencsére a nagy mészárlásban Schorscha is hibázott, mert rossz helyre menekült hátra a tutiba, és még fókuszt sem hagyott magán. A győzelemre egyetlen esélyem maradt, mégpedig a casterem jellegzetes légideszantos trükkje, úgyhogy nem sokat rugóztam a dolgon. Ha sikerül, megnyerem, ha nem sikerül, kikapok.
Lug, a medve odasétált Gortenhez, akin már rajta volt a fenntartható anti-knockdown varázslata. A boostolt kétkezes dobás után Gorten bekapott ugyan egy sebet, de 10 inch-en belülre került Sorschától. Jött a feat (Landslide), amivel nemcsak közelebb rántotta magához az új barátnőjét, de az embertelen DEF20-ból is 17-est csinált. Innentől a matek: Gorten MAT7, ami boostolva pont 17-18-as átlagot ad. Az upkeep miatt maradt 4 fókusza, így rohammal együtt két duplán boostolt POW14-es támadásról beszélünk. Ha akár csak az egyik mellé ment volna, akkor a casterem kilométerekre a saját csapataitól löncshúsként végzi. Sorscha páncélja 0 pontot véd a Forge Father (Gorten kalapácsa) ellen, úgyhogy még két találat esetén is van mit izgulni, mert 6d6-tal nem nehéz 17-nél kevesebbet dobni. Persze ott van az egy szál POW9-es, boost nélküli Gutter támadás (ez a penge Gorten multifunkciós flintáján), de attól ilyenkor semmit nem várhat az ember. Alacsonyabb DEF értékű ellenféllel szemben a dwarf toss sima ügy, még a strength of granite varázslatra is jut fókusz, viszont Sorscha az Sorscha, van-e, ki e nevet nem ismeri.
Lényeg a lényeg, minden esetben megdobtam az átlagot, Sorscha meg feldobta a lakkcsizmát. Mázli. Ami engem nyilván nem érdekel, rudeboy hadurat valószínűleg jobban.
A leginkább idegesítő dolog az volt, hogy tudtam a kis nyomoroncnak van még egy trükk a tarsolyában. Ezért visszavontam a casteremet a sűrűből, de nem a tuti irányba. Azért necces volt a casterdobálás, mert ha jó irányba szóródik, akkor van köztúnk egy hegy, és oda a roham, még feat után is. <Hegyről lefelé sima a roham, nem lett volna oda semmi...>
A második
Lelövöm a poént, a játékom alapján megint tisztes vereséget érdemeltem volna, de újra összejött a caster kill. Az első összecsapáson folyamatosan bénáztam, most pedig kb. normálisan játszottam, kivéve két olyan hibát, amiért az oviban is rögtön varjúnyomdát kap az ember. Az egyik egy mezei durvahiba volt (elfelejtettem fókuszt pakolni a nyerő pontokon lesipuskázó gunnerekre), a másik viszont olyan alapvető szánalomputtonyság, ami egész könnyedén a meccsbe kerülhetett volna (Brun base to base helyzetben ingyen tolhat sebzést Lugra, én pedig a nulla furyjével megállítottam fél inchre a medvétől, és elégedetten hátradőltem). Mindkettőt meg úsztam, ahogy kell.
Megintcsak röviden. Ezúttal jobban figyeltem, de a high shieldek megint bukták a command checket. Igaz, most sikerült rallyzni őket. A bal szárnyon a doom reaverek és a forge guard kerülgették egymást, de már nem nyaltam be olyan simán a reach+berserk kombót, és a FG a maradék high shieldek segítségével felülkerekedett. Néhány vicces dobás nekem kedvezett, például a törpéim többször hátbalőtték egymást, de megúszták sérülés nélkül. Lényegtelen, mert a végeredmény ellenkező esetben is az lett volna, hogy a doom reaverek elpusztulnak, csak éppen több trooperemet viszik magukkal. Azon a szárnyon túlerőben voltam, méghozzá 14 vs 6 arányban.
A másik oldal érdekesebb volt, ott dőlt el a játék. Már ha érdekesnek lehet nevezni, hogy a Searforge mindent megdobott, amit kellett, Khador pedig mindent elrontott. A widowmaker egységet úgy sikerült közelharcba fogni, hogy előtte nem okoztak említésre méltó kárt. Alten Ashley valamiért nem Lugra, hanem Brunra lőtt rá (igen, ezt szokni kell, hogy WM seregben egy warbeast mászkál),(meg nem álltak talpkontaktban, tehát Alten simán kilőhette volna a kis kucsmás csávót) aztán ő is elpusztult. A berserkert a bokur egymaga verte ronccsá, vajon hányast dobtam flying steelre. (Mindkétszer a maximumot) Sorscha feat-körét is viszonylag simán megúsztam, nem utolsósorban azért, mert utána a jégtündér képtelen volt négy (ÖT!!!) támadásból összehozni egyetlen 6+-t. A medve viszont hosszas küszködés után beadta a kulcsot, és elvérzett Gudrun is a bokurral együtt.
Na itt azért elmesélném, hogy mi is történt. A jó Sorcha 6 kókusszal rendelkezett. Ez nagyon jó és durva kombókat tesz lehetővé, de mégis nagyon szűkös. A terv az volt, hogy a melee-ből simán kiütöm a kis kucsmás csávót (6+), aztán tempest a casterre, wind rush, és vége. Nem sikerült. Akkor (5 kókusz) az volt a terv, hogy a vásárolt támadásból kiütöm a srácot, majd 3 kókuszért bondless charge megy a jackre, aki marshallolva és driveolva bevégzi a dolgot. Nem nyert. 4 kókusznál módosult a terv, kiütöm a kiscsávót, majd elnyomok 2kókuszos varázslatot, ami több mint a semmi. Utána azt gondoltam, hogy kiütöm a kiscsávót, és veszek még egy támadást, majd gyorsan elvindrusholtam.
A játék vége olyanra sikeredett, mint a hullámvasút. Sorscha ugyebár lemaradt a caster killről, na mondom ez sima lesz, Gorten és Brun összesen négy darab boostolt MAT7-es támadásból kétszer átküldi a DEF17-et (20-3 a Landslide miatt), és nyertem. Főleg, ha bejön a Forge Fatherrel egy critical concussion. Nem jött be, és a négyből egyszer találtam. Újra Sorscha következett, és Gortent most sem sikerült hidegre tennie, de megölte Brunt, a főtörpnek pedig beütött egy kritikált. Ami egész pontosan azt jelentette, hogy immár DEF20-on ücsörögve várta, mire megyek ellene a stationary warcasteremmel és azzal a négy darab forge guarddal, aki hozzá tudott férni. A forge guard szakmunkások a teamwork képességnek köszönhetően MAT8-cal indultak ellene, ami azt jelentette, hogy dupla hatossal meg is van nekik a huszas célszám. Az első, a második és a harmadik elhibázta, aztán a negyediknek kiszórtam a tizenkettőt - gém, szett, meccs. Ha jól számolom, erre kicsivel több, mint 1:9 esélyem volt. Hát igen.
Mindkétszer úgy nyertem, hogy simán ki is kaphattam volna. Közhely, hogy győzni csak akkor lehet, ha az ellenfél hibázik (ebből a szempontból a gyenge kockák is hibának számítanak), de akkor sem játszottam jól. Mivel életemben nettó hatmillió munkaórát öltem kockadobálós játékokba, művészileg régen túl vagyok azon, hogy ilyenkor elnézést kérjek az ellenféltől, voltam én is elégszer a dákó rosszabbik végén. Úgyhogy egyszerűen csak gratulálok neki, jó meccsek voltak, és közben sokat tanultam a Searforge Commission ügyes-bajos dolgairól. A Call to Arms pedig egyre jobban tetszik.
Érdekesség
Amikor először vittem le az Árkádiába Brunt és Lugot (szerintem per pillanat másnak nincs is meg a két őstermelő), akkor a következő reakciókat váltották ki az emberekből:
- Mi ez, maci meg törpe, hogy mik vannak.
- Mi van itt, állatkert, so bizarre so bizarre.
Kellett három meccs, és kialakult a két nézőpont szintézise, miszerint Brunra és Lugra már csak úgy hivatkozik a véleményformáló többség, hogy "a kucsmás geci meg az a féreg". Úgy tűnik, jó helyre ment a 20 fontom :)
Na, itt a végén csak belekerült a cikkbe a "g" betűs szó, én meg végig igyekeztem lecsávózni a kucsmás gecit. Egyébként az biztos, hogy jó meccek voltak, és akkor akármilyen dühítő is volt a helyzet, ma már az egyik kedvenc csatámként gondolok vissza rá.
