Na akkor én is idekenem saját sza... szavaimat a harmadik PPF (vagy PPK, vagy PSzÁF) versenyről. Mielőtt belemennék, összefoglalom egy félmondatban: megint jó volt.

Ami az előjeleket illeti, azok nem voltak ennyire pozitívak. Rohadék bölcsességfogam (egykori helye) miatt hajnal 3-kor keltem szombaton, így "frissen" léptem pályára. Csak az nyugtatott meg, hogy Geistwald még nyomorúságosabb állapotban érkezett, és nem a foga miatt.

Viszont hoztam egy Kruegerrel súlyosbított második listát. Minthogy rühellem a kőgólemeket, így a Totenkopf hadosztály címzetes elektroműszerésze kénytelen volt alkalmazkodni a farkasfalka taktikához. Én meg hozzá, mert szombatig összesen kétszer fieldeltem, ahogy a művelt francia mondaná.

A kupanap előtti felkészülésben a tavalyi, sikeres receptet követtem: 6-8 hétig táblát sem láttam, nemhogy kockához nyúltam volna. A sok gyakorlás csak rontja az improvizációs képességet. Amúgy is mindig ugyanarra építek. Odamegyek, lefejelem, összetépem. A gyakorlatban ez most csak töredékesen valósult meg. Általában az odamegyek részig...

A felállások:

○ Kaya the Wildborne, Pureblood Warpwolf, Warpwolf, Druids of Orboros + Overseer, Shifting Stones, Sentry Stone, Lord of the Feast, Swamp Gobbers

○ Krueger the Stormwrath, Pureblood Warpwolf, Warpwolf, Woldwyrd, Wolves of Orboros (8) + UA, Shifting Stones, Sentry Stone, Swamp Gobbers

A listák érdekessége, hogy a kettőből a második a fluffosabb. Annak ellenére, hogy Krueger közmegegyezés szerint az egyik legcombosabb sámán a hordás palettán. Ebben azonban már benne van az, hogy hoz magával két Woldwardent is. Épelméjű játékos ugyanis nem mond le a felállásban rejlő szinergiáról. Szerintem viszont Krueger két kőkolonccal NEM MENŐ, és ez el is döntötte a kérdést.

Amit szokás szerint egyik listám sem tudott, az a nagyszámú gyalogság elleni küzdelem. Távolsági fegyverem kevés van, közelharcban meg a sok lúd disznajt győz. Természetesen a négy meccsből háromban ilyen bagázst pakoltak fel a kollégák a tábla túlsó oldalán. Viszont egyik kedvenc mondásom így hangzik: nem kifogásokat, eredményeket akarok! Tehát nyavalygás helyett nézzük, mit akaszthattam ki nap végén a köcsögfára.

1. meccs Tornyos caster kill vs Khador

Ellenfelem mértéktartó változatossággal állította össze seregét. Volt benne böszme Jack, Widowmaker osztag, pallosokkal hadonászó félőrültek, mindenféle Manhunter, szerelők, dragonyos szóló, és hogy ne legyen eccerű az élet, Sorscha. Nálam Kaya kezdett.

A két torony közül a jobb oldalit néztem ki, a balos elfoglalását egy Sentry Stone és Lakoma Úr próbálta akadályozni. Ez ugyan nem sikerült, de a projekten jó két kört bíbelődött el egy osztag Doom Reaver és két fejvadász, úgyhogy a másik oldalon én voltam erős fölényben. Az ütésváltás első körben megkezdődött. Hála a Spirit Doornak és a teleportáló köveknek, a Pureblood a Drakhun mellett termett. Ám mielőtt kivégezte volna, a tudatmódosító szerek (Rager) hatása alatt lévő állat előbb kettétépett egy szintén karnyújtásnyira lévő mesterlövészt is. Utóbbi annyira elborzasztotta a maradék özvegygyárost, hogy rögtön vissza is indultak a laktanya felé. So far so good, dőltem hátra gennyes elégedettséggel. Majd kisvártatva tágra nyílt szemekkel néztem, ahogy egy sima Manhunter rohamból majdnem kinyírja a jól teljesítő Tisztavérűt. Alapból nem szokott tetszeni, ha az ellenfél négy kockát csörget sebzéshez. Az meg egyenesen felháborító, ha landolásnál csupa sokpettyes oldal bámul rám. Mindegy, néhány sebponttal még bent maradt a ringben. Sorscha közben beállt a lövegtorony mögé, így elvileg teljes biztonságban készíthette featjét a köv körre.

Mivel nagyon ment az idő, és a Doom Reaverek is kezdtek átcsoportosulni, rá kellett mennem egy meglehetősen necces, nem kevésbé összetett kéjgyilkosságra. (A DEF 20-as Sorschát kinyírni ugyanis az.) A terv az volt, hogy a sima farkas addig sétál, hogy a Pureblood és a jégkirálynő között legyen, közel Sorschához, háttal a rokonnak. Az alfahím rászlemmeli a kollégát a hölgyre, majd jön Kaya a Spirit Doorral és a Feattel, ami 5 db 11+3d6 automatikus sebet jelentett a nem sok kókuszon csücsülő casternek. A terv szépséghibája az volt, hogy - mint kisded anyja kebelén - a Manhunter még mindig ott lógott a Purebloodon. Még az se volt opció, hogy bevállalok egy free strike-ot, miután a druidák felfgyógyítják (minifeattel ez 14 sebpontot jelent!), mert a kis kecseg a slam vonalában volt. Megpróbáltam elpöckölni a druidák varázslatával, de a közelharc miatt ez csak 11+ra jött volna össze. Úgy 7-8 kritikán aluli próbálkozás után jutott eszembe a mentőötlet, az animus. Ezt ugyanis meele-ben is lehet tolni, ráadásul nagy eséllyel kinyomja a szemit a kucsmás baromnak. Így is lett, a probléma csak annyi volt, hogy így nem maradt Fury a slam boostolására. Szerencsére az két kockával is ment, a távolságra pedig nem dobtam egyet, ami lehet, hogy kevés lett volna. Innentől kezdve már csak az volt a kérdés, hanyadik botütésbe hal bele Sorscha.

2. meccs Sávfoglalás vs Menoth

A Krueger-féle listával fogadtam szeretettel a vallási fanatikusok áradatát. Wreckek, Vilmon, késes kislányok, kórus, valami lövöldöző Light Jack, végül egy teljes osztag sivatagi vadember + köret. A szószékről Kreoss osztotta az észt.

A legfurább meccsem ez volt. Felálltunk egymással szemben biztos távolságban egy laza körívben, és vártuk, hogy a másik meginduljon. Mivel mindketten tudtuk, hogy aki ezt megteszi, az bukja a szkenáriót, így csak nagyon mérsékelt harcérintkezés zajlott az egyik szélen. Ha jól emlékszem, 2-0 arányban könyvelhettünk el a végén VP-ket, ami meglehetősen szánalmas döntetlenként értelmezhető. Szerintem egyikünk sem örült, hogy így alakult, de mindkettőnk ugyanígy csinálta volna egy újrajátszásnál. Bővebben erről a végén.

3. meccs Mozgás! vs Cryx

Megint Krueger a páston. Ellenfél Gróf Úr. Róla azt kell tudni, hogy eszméletlenül jól ismeri saját seregét (is) és az abban rejlő potenciált (is). Külön kellemetlen, hogy a seregösszeállításnál szemernyi szégyenérzet nélkül csiholja ki az utolsó +1 POW-t (is) a rendelkezésre álló erőkből, ha versenylistáról van szó. Plusz angyali ártatlansággal képes bejelenteni, hogy a 10 pontos troopere épp most sebzett be 36-ot a farkasomba, vagy éppen azt, hogy a castere 12 fókusz felett diszponál ebben a körben.

Mivel az ő szemszögéből már volt beszámoló, nem is részletezem nagyon a csatát. Lényeg, hogy feltett vagy 35 figurát, és ledózerolt a pályáról. Remek érzékkel Featelt, én meg csak szeppenten néztem, amint bemondta, hogy a huszadrangú macskajancsi figurájának 21-es ARM-ja van éppen. Ráadásul a fő akció helyén két rom is volt, ami engem akadályozott, ő viszont kacagva átrohant a falakon is. Ugyanez erdőkkel picit jobban feküdt volna.

A dologhoz hozzátartozik, hogy az ellenséges erők 80%-át egyáltalán nem ismertem. Arra meg sem időm, sem kedvem nem volt, hogy egyesével memorizáljam a 7-8 skilles babáit. Így természetesen csinálhattam volna értelmesebben is a saját dolgomat, de a szomorú az, hogy ez a végeredményben maximum kozmetikai változásokat hozott volna. Szóval kövér zakó és 7-19 VP került a jegyzőkönyvbe.

4. meccs Fura vadon vs Cryx

Egy kicsit (sokkal) lazább élőholt sereggel zártam a napot, bár a gyalogsággal volt némi problémám. Az már az elején eldőlt, hogy (itt is) maximum az X-ért megyek. Találékony ellenfelem két nímand, 0 VP-s szólót helyezett fel térfele két sarkában. A nyeréshez mindkettőt meg kellett volna bántanom, vagy legalább futtatnom. Ezt maximum erőim megosztásával próbálhattam volna meg, de szinte tuti, hogy szétforgácsolva kikapok.

Maradt opcióként az adok-kapok középen. Ez elég jól ment. Minimális veszteséggel kiiktattam pár szólót, két figurára fogyasztottam egy fullos unitot, és leszedáltam a négy mini arcnode felét. Ekkor elhangzott a rettegett "Uccsó kör" közlemény. Éppen én voltam soron, így elhatároztam, hogy ha nem nyerhetem meg, legalább lekapom a castert és ezzel jó pár VP-t. Kaya gond nélkül be is jutott a fókusz- és tanácstalanul ácsorgó élőholt mellé, de ha éppen sikerült is 3d6-tal nem dobni 8 alá, akkor a sebzésre ment ugyanennyi dobótesttel a szumma 6. Kritikus természetesen nem jött, csak a legutolsó ütésemre, amivel már maximum egy 16-17 körüli dobással iktathattam ki a jószágot. Lett kábé 7 a három kocka, így érdeklődve néztem, amint ellenfelem minden maradék egységét beveti Kaya meggyilkolására. Senkinek nem sikerült, de persze ott volt a főnök, aki hét fókusszal csak összehozta. Így is, úgy is döntetlen lett volna a vége, de a kockáim által végrehajtott Tőrdöfés hadművelet miatt VP-kben nagyon kikaptam.

Mindez összességében 50%-ra és egy hetedik helyre volt elég. Botladozásom ellenére remekül éreztem magam, és ezért szeretnék ismételten köszönetet mondani a szervezőknek. A lebonyolítással kapcsolatos észrevételeimet meg majd máskor osztom meg a nagyérdeművel, mert elszaladt az idő.