Történt pedig pénteken, hogy hatan leutaztunk Belgrádba, az ott megrendezésre került "nemzetközi" (asszem a házigazda szerbeken kívül mi voltunk az egyetlen külföldiek) WM/H versenyre.
Nem célom és nem is tisztem reportolni az eseményről, viszont lőttem pár száz képet, úgyhogy önző módon fel is toltam ide tízet, mer'csak. Egyben megkérem a többieket, hogy írjanak normális beszámolót is, mert ez bizony nem az (erre ugyanis képtelen vagyok egy 8 órás utazás utáni elmeállapotban).

Ott kezdődik a sztori, hogy az út felében szakadt az eső, a határátlépésnél oda-vissza másfél órát szoptunk (természetesen tűző napon), majd a szerb oldalon engem alig engedtek be, mert a 9 évvel és 30 kilóval ezelőtt készült útlevélfotóm még csak halványan sem hasonlított jelenlegi önmagamra.

Tartótiszt kolléga az úton sem unatkozott, hanem a kártyáit elemezve hosszasan ecsetelte, hogy mennyire g*ci sereget rakott össze, és hogy előre sajnálja az ellenfeleit. Íme:

A határon túl aztán jöttek a 80-60-40 sebességkorlátozó táblák, úgyhogy igen visszafogott tempóban gurultunk végül be a szerb fővárosba.

Természetesen felfedeztük a város nevezetességeit, majd délután következett a minden verseny előtt szokásos bemelegítés (nyugi, legális dopping):

Balról jobbra: Geistwald, Gróf, Tartótiszt, Quirin, Zalán

Este - biztos, ami biztos - még rágyúrt a társaság a témára:

Majd jött a szombat és a verseny. Két kategóriában indultak a magyarok:
- Warmacine Mk.II: Gróf /Cryx/ és Geistwald /Mercenaries/
- WM/H Mk.I: Quirin /Circle/, Tartótiszt /Circle/ és Zalán /Khador/
Előbbinél összesen volt 4 játékos, így körmérkőzésben küzdöttek a delikvensek. Az igen erős mezőnyben sikerült szép helyezést elérni, a mieink húztak két X-et és egy bukóba is beleszaladtak, de az egyik szerb srácnak el kellett mennie, így ez elég volt az osztott második helyre, és itt idézem Gróf kollégát:
"...volt egy szerb srácunk aki (amellett, hogy nagyon szimpatikus volt és iszonyat jól játszott) rendelkezett három győzelemmel (két ténylegessel), tehát ő az abszolút győztes. A másik srác is igen ügyes volt, de akárhogy is nézzük, mivel sajnos el kellett mennie az utolsó meccs előtt vagy diszkvalifikálódott (mint vitorlás versenyen az elsüllyedt hajó) és akkor kiesett, vagy írhatja a legrosszabb eredményt: vereség. És ebben az esetben mindhárom megmaradt résztvevő ugyanúgy áll: 0-0-0 ponttal (vagy 0-1-1), ami osztott 2. helyezés".

Szeretném még kiemelni a Cryx-Cryx összecsapás 2. körös caster kill-jét (szenvedő alany: Gróf urunk), de tegyük hozzá, hogy a szerb válogatott egyik (ha nem "a") legkiemelkedőbb játékosa követte el a "gaztettet". A képen még az első Mk.II meccs látható:

Az Mk.I-es összecsapásokban is nagy adok-kapok volt (scenario: caster kill, oszt' hajrá), de ezekről bővebbet nem tudok írni (a másik szekciónál dekkoltam alapvetően), viszont vannak képi bizonyítékaim a magyarok vitézségére, a lenti kép előterében épp  Zalán és Quirin csap össze, és itt bizony garantált volt a magyar győzelem:

A képeken eddig nem szereplő ötödik elem kolléga játékstílusáról hűen beszélnek az alábbi képek, többet nem is szeretnék hozzáfűzni (tessék figyelni a testbeszédet!):

És végül elkövetkezett a döntő (meccs), a kezdést megelőző kézfogást meg is örökítettem:

És az eredmény: győzelem! Sőt, mi több: 3 aranyérem! Lenyomtuk a szerbeket, mint postás a bélyeget. :) (majd a többiek kijavítanak, de emlékeim szerint összesen 5 érem került kiosztásra)

Az alábbi képen Tartótiszt kolléga örül az új nyakláncainak:

- "A legjobb hadvezér" (lásd fent)
- "A legszebben festett modell" (satyr)
- "A leggyorsabb caster kill" (2. körben)

Végül következett a közös levezető eszmecsere a hazaiakkal:

Összefoglalva: részemről 10-ből 10 pontot adok a vendéglátóinknak, profi volt a szervezés, maximálisan odafigyeltek mindenre, nagyon kedvesek voltak, mindenki kitűnően beszélt angolul (még volt egy magyarul igen jól beszélő is közöttük), sőt elvittek minket a verseny végén egy frankó helyre, ahol megetettek minket igazi szerb ételekkel (isteni finom volt!), és még fizetni sem hagytak minket. Cserébe meghívtunk őket Budapestre a legközelebbi versenyünkre.

És akkor még nem beszéltem arról a szerb srácról, aki 4-6 óra alatt (nem elírás!!!) fest meg olyan szinten figurákat, ami alacsonyan pontozva is bőven a GD minőség felett van. Többen meg is jegyezték tőlünk a festéseit látva, hogy az bizony teljesen hibátlan munka.

Nos, első nekifutásra ennyi, a lényeget majd a kollégák prezentálják.