Belgrádi betyárosan boldog beugrásunkról blogolok belétek, bitang buli volt, az egyszer szent! Legelőször is a házigazdákat méltatnám, akik kedvességükkel, gondoskodásukkal szívüket-lelküket kitették, hogy csupa kellemes emlékünk maradjon Belgrádról; igazán remek csapatot ismertünk meg és remélem, járnak majd felénk, ha erre alkalmas rendezvényt szervezünk (felköthetjük az otthonkát!). Másodjára szeretném megköszönni a kiváló csapattársaknak, hogy elviselhetővé tették a 40-80-40-es autózást (a fenti számok nem egy törp hölgy paraméterei, hanem a sebességkorlátozás többek között a fizetős!!! szakaszon) valamint Márkó tudásszomjától és SAM éhségétől hajtott Belgrádi Vasember gyalogtúrát (táv: 170km, szintkülönbség: 2300m). Minden ráfordított perc megérte!

Maga a verseny is kellemes volt; némi rákészülő sördopping után felkerestük szombat dél körül a helyszínt, megnéztük, mely asztalokon fogunk játszani majd elmentünk kávézni. És ez a feszült kapkodás végig jellemző volt.

A magam részéről erősen vaspozitív erővel álltam fel, mivel be volt ígérve, hogy tízperces körök lesznek; hoztám hát Mortenebrát, elválaszthatatlan Skarlockját, egy Deathrippert közvetítő-relének, egy Seethert és két Slayert a heavy hitter kategóriában, két Helldivert a trükkös-bükkös részlegről, két Stalkert a megkerüllek és megba...rátkozom veled hátulról életérzésért valamint egy Necrotechet, hogy legyen duguláselhárítás a bojlereknél és egy Bloat Thrallt, mert még volt hely a bőröndben. Talán mondanom sem kell, hogy ha tudom, hogy 1.) nem tíz perc egy kör, és 2.) hat kör van a casterkillre nem így állok fel. Sebaj,így sem volt rossz, illetve igen, csak másképp.

Első ellenfelem Dariust terelgette értő szeretettel; nem ma kezdte az incsmérő húzogatását, az látszott a második körben, amikor nem sétált bele a nehéz-terep és erdő segítségével felállított csapdámba. Azért a két Helldiver és az egyik Stalker beháromszögelte a casterét és volt is slam meg ping-pong valamint hátul elbújt support-solok eprészése, de sajnos az arc nodeom és az egyik Slayerem valamint a Seetherem egyik karja illetve a másik Slayerem mindkét karja ráment arra, hogy megtisztítsam a veszélyes heavyjeitől a terepet (Centurion, 'Clad, Old Rowdy). És ekkor featelt Darius és kezdhettem elölről az egészet. Azért láttam az arcán, hogy a kétkezes dobás, mint olyan nem szerepelt a repertoárjában és nem szereti; főleg harmadszorra nem. Egy remek ellenfél ellen játszott szórakoztató meccs után döntetlen lett az állás; sajnos lejárt az idő, így nem tudtam halálra Doom Spiralozni, pedig ha estig játszunk meg lett volna az is.

Másodjára belefutottam abba a szituba, amire mindig azt mondom, hogy egyszer el lehet sütni (majdnem) bárki ellen, aztán soha többet. Ha jól számolom az ellenfelemnek elég lett volna, ha az egész serege Epic Skarréból és egy Nightmareből áll. Ráadásul amit a srác nem tud a Cryxről, azt Toruk is elfelejtette már. Kár sokat magyarázkodni egy második körös casterkillnél, elég elismerni, hogy ő volt a jobb, nem is egy nagyságrenddel. Nightmare fut, én köröm, ő köre, prédamozgás (igen, MKIIben átkerült a Maintenance Phasebe, hogy még kegyetlenebb legyen), Skarre mozgatja a Nightmaret, az aktiválódik és berohamozza a castert. Mortenebra rugókat, fogaskerekeket és gépolajat freccsentve szétrobban. Lehet menni cigizni, kávézni.

Harmadjára Geistwald ellen toltam a taligát, de mert a Dariusos srácnak el kellett mennie inkább csak azért játszottunk, hogy ne Csonti mellett drukkoljunk, nagy terhet helyezve ezzel amúgy is roskatag vállaira. Kellemes ökörködés után megállapítottam, hogy a törpéknek tüskés lehet a sisakjuk, mert nem esik jól rajta a trample; nyolc befogott figurából egy esett le, hála a magas ARMnak. Majd visszafelé azért javult az arány, de szegény Slayer elfáradt a sok rögös törpén való sétálásban. Elbohóckodtunk, de tét nélkül és lejárt az idő, mire kibontakozhatott volna bármelyikünk; Geistwald a seregemet ritkította, én meg figurákat adtam a pozícióba kerülésért; mire neki szabad terepe lett volna a lerohanáshoz illetve én kibontakozhattam volna a hátországában eltelt a hat kör. Azért jó meccs volt ez is, érdekes helyzet ugyanannyi pontból játszani a törpök ellen.

Ezenközben azt hiszem zajlott párhuzamosan valami más esemény is, talán MKI 750, de arról írjon más.

Mindent összevetve remek buli volt, örülök, hogy sikerült megszervezni és a legközelebbi alkalommal is megyek, ha tehetem, illetve szeretettel látnám a szerb játékostársakat Budapesten!