A cím csalóka. Nem arcpirítóan mocskos felnőtt tartalom, hanem battle report következik. Egészen pontosan kupanap report, benne sok vér, verejték és vandalizmus. Belgrádot, vendéglátóinkat és magát az utazást már többen ecsetelték, ezért most skippelném ezt a részt. Már csak azért is, mert sikerült összegereblyéznem minden fotót, így hamarosan jön egy színes-szagos videó.

Csapatösszeállításnál Gróf Úrhoz hasonlóan jártam el. Betonkemény minifeates Wolves of Orboros egységem maradt a tatyóban, mivel a meghirdetett 10 perc alatt egymagukban őket sem biztos, hogy le tudtam volna adminisztrálni. Jöttek hát beastek, meg különböző rendű és rangú szólók. Élükön eKaya, mellette Laris. A párost asztalon életemben nem próbáltam, ezzel megfeleltem annak a saját magam állította hagyománynak, hogy versenyre csak kipróbálatlan felállást viszek. Mint kiderült, ez nem is annyira rossz, mint amennyire elsőre hangzik.

Faction: Circle Orboros
Points: 745
Model Count: 28
Victory Points: 28

Kaya the Moonhunter   
> Laris   
Woldwyrd   
Gnarlhorn Satyr   
Pureblood Warpwolf   
Warpwolf   
Blackclad Wayfarer   
Gudrun the Wanderer   
Sentry Stone & Mannikins   
> Mannikin   
Sentry Stone & Mannikins   
> Mannikin   
Druids of Orboros    [6]
> Druid of Orboros Overseer    [1]
Shifting Stones    [3]
Swamp Gobber Bellows Crew    [2]

1. Circle of Orboros - Krueger
Elsőre Dalibort és egy másik Circle sereget vetett elém a Sorsnak nevezett cafka. Ha jól tévedek, ő volt az egyetlen szerb, aki majdnem teljesen festetlen sereggel nyomult. Ennek azonban oka volt, most játszott először Orborosszal. Krueger vezette csapata ennek megfelelően elég koncepciótlan volt. A Pureblood mellett ott figyelt a kucsmás g.ci a mackójával. Jött Pendrake, mindenféle lebegő és álló kődarab, no és a nálam cserepados WoO unit - attacsmenttel. Ezeket még gond nélkül tudtam volna kezelni, de a tharn ősasszony különítménnyel gondjaim akadtak. A Bloodtrackers jött középen, a farkaslovasok meg a két szélen. Mivel stealthen nem látok át, AOE-m nem sok van, így a kisasszonyok talán egy fő veszteséggel túlélték az első köröm. Majd jött az Ambuscade parancs, és úgy megritkították a biztonságos (haha) távolságban hesszelő druidáimat, hogy csak némán hápogtam. A köv körben úgy-ahogy lerendeztem őket, de annyian még maradtak a második fordulóra, hogy még pár dárdát a fejembe állítsanak. Közben oldalról betámadtak a farkaslovasok is. A Shadowhornnál rögtön kiment egy aspect, vagy kettő. A Wolves of Orboros unitja felért félpályára és lelkesen készítették 2,5 méteres lándzsáikat a minifeatjükhöz. A helyzet tömören és röviden szar volt, ám Dalibor a tipikus Krueger-csapdába sétált: túlerőltette. Bement középre, featelt, majd körülvette magát alattvalóival, hogy senki se bánthassa. Tipiköl dúordáj szityuésön. Már nem emlékszem, mit találtam ki, de kellett hozzá 2-3 mannikin, Gudrun, a druidák maradéka és maga Kaya. A végén a minimálisan felgyógyított bakkecske be tudott ugrani a viharok nagymestere mellé, majd kihajította őt a placcra, ahol a Pureblood megette, vagy valami hasonlóan kellemes dolog történt.

2. Cryx - Deneghra
Itt megint kaptam az arcomba némi infantryt. Nikica ugyanis két egység Bile Thrallal és reteksok bonejackkel kedveskedett. Meg persze Pistol Wraithek, lovas szóló, Cankerworm, ésatöbbi, ésatöbbi. Szerencsére ez a meccs nagyon rövidre sikerült, mert fogalmam sincs, mit tudtam volna csinálni, ha ez a sok bélproblémás zombi ütőtávra ér. Felállásnál egész pályás letámadást imitáltam, amire ellenfelem is derekasan széthúzta a frontját. Első körömben viszont a bal oldalon lévő platóra nyomtam a farkasokat, balra-középre meg Kayát és a maradék állatfajtákat. A jobb oldali támadást egy Sentry Stone és Gudrun próbálta továbbra is elhitetni az élőholtakkal. Ez, ha nem is teljesen, de valamennyire sikerült, így a második köröm elején viszonylag laza maradt a térség köztem és az icipicit feljebb nyomuló Deneghra között. Nem szaroztam, bevetettem mindent, ami a kezem ügyébe került. Három verziót találtam ki, amivel kinyírhatom a csataboszit. Az első kettő fél inchen elbukott, és már kezdtem aggódni, de szerencsére a mozgásra hergelt, hátulról megtaszajtott Warpwolf kényelmes melle range-ben fejezte be a rohamot, majd rövid úton magát Deneghrát is.

3. Khador - eIrusk
Úgy alakult, hogy ez a meccs döntőnek is beillett, mivel csak mi ketten álltunk két győzelemmel. Ennek ellenére egy nyugdíjas x-szel simán kialakulhatott volna olyan állás, hogy egyikünk sem nyeri meg a versenyt. Motiváció tehát akadt, az alibizés nem volt opció. Ellenfelem epic Irusk mellé két mozsárt, a Beast-09-et, egy Destroyert és Man-O-War troppereket pakolt. Na meg jöttek az elmaradhatatlan Widowmakerek, Manhunterek. A szabadcsapatokat Bailoch és Eiryss képviselte. A kezdést buktam, így rettegve állítottam fel az alapvonalon drágaságaimat. A sok AD-s, jól lövő figura miatt egy hanyag felpakolással akár el is veszthettem volna a meccsett. Így viszont egy termetes kőszikla mögött megalkottam a ritkán emlegetett Circle-téglát. Íme:

Bal szélen Gudrun szinte az egész mérkőzés alatt lekötött három szólót. Ebből kettőt kivégzett, a harmadik pedig 2 woundon úszta meg. 37 pontért ez több mint jó teljesítmény. Azt hiszem, magának a Beastnek kellett pontot tenni az ogrun kellemetlenkedésére. Jobb oldalt egy Manhunter került veszélyes közelségbe, akit megpróbáltam Larison keresztül agyonvarázsolni, de fél inch megint hiányzott a boldogsághoz. Gyenge produkcióm viszont sokat hozott a konyhára. Ellenfelem még a featjét is ellőte, hogy a Manhunterrel berohamozhassa Larist. Az egy dolog, hogy neki is ugyanaz a fél inch hiányzott, a másik meg az, hogy Laris 19-es DEF-fel és nagy-nagy szeretettel várta. Meg is ette gyorsan.

Mindeközben középen lassan, de biztosan tántorgott előre a vörös gőzhenger. Két kör alatt sikerült is kipucolniuk a Sentry Stone-okból álló első védvonalat. Erre én egy feattel és a Destroyer elcsomagolásával válaszoltam, sőt a dragonyos szólót is levertem a lováról. Sajna akció közben Laris egy counter charge-ot, ennek folyományaként meg jó sok sebet kapott. Teljesen elrejteni pedig nem tudtam, mert Kayának szüksége volt a védelemre. Így alakult, hogy Irusk a középen lévő szikla fedezékéből agyonvarázsolta valami aljas dologgal, ami counter magic alatt is működik. Meg talán kapott a mortaroktól is. A mozsárágyúnál egyébként úgy az ötödik lövésnél jöttem rá, hogy ellenfelem hippis lazasággal kezeli a mérőszalagot. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy standard 21 incheket mért 20 helyett. Innentől fogva dupla mérés és kicsit fagyosabb hangulat következett. (Ez érdekes adalék a végén történtekhez.)

Tehát Larisom nem volt, ráadásul a feat miatt szinte minden beastem túlcsordult a furytől. A fontosakat leszedtem, a maradék meg sikeresen megdobálta barmulástesztjét. Ha itt visszavonulok reorganizációra, akkor egy újabb támadásnál nagy eséllyel elintéztem volna, de az óra ketyegett, és félő volt, hogy lefújják a meccsett döntetlennel. Ezért ismét kockáztatni kellett. Az antilopot felpimpeltem és beküldtem Iruskért. Őszinte fájdalmamra  a szikla pont úgy állt, hogy nem tudtam áthajítani rajta a tányérsapkás bohócot. Maradt tehát a jó öreg agyonverés. Ez a második ütésre sikerült is. Ováció a magyar táborból, kulturált mormogás a szerb oldalról, majd kézfogás, gratuláció.

Innentől akár be is fejezhetném, de érdekes 10 perc következett. Épp indultam egy nyugtató cigire, amikor spontán elejtettem ellenfelemnek, hogy "that was bloody tough". Mire ő: "oh, tough!!!" És nekiállt dobálni toughra Irusknál. Mondtam, hogy ne fáradjon, már gratulált, gumicsukló nincs. De ő erősködött és dobott is egy kövér hatost. Jól van, ne ugrálj, úgyis volt még egy támadásom. Erre dobott megint egy hatost, és lelkesen nézegette a magára hagyott táblát. Némi vita után a rendezvény szervezője nekem adott igazat, és próbálta meggyőzni a szerb kollégát, hogy pénztártól való távozás után nem reklamálunk. Ez nem hatotta meg, úgyhogy a végén már én győzködtem a szervezőt, hogy akkor menjünk vissza, mert a franc se akarja, hogy ilyen körülmények között hirdessenek nyertest. Erre megjelent ellenfelem haverja, és boldogan közölte, hogy nincs is Irusknak toughja, mert az a képesség önmagára nem is hat. Ennyit a vendéglátók mentalitásáról, "részlehajlásáról". Thumbs up! Öröm volt ott lenni. Minden szempontból.