Geistwald Ghasts

Figyelembevéve felemelő figyelmeteket fő fenegyerekeink iránt folytatnám a cryx frakció kissé részletesebb ismertetését a seregek savát-borsát adó egységekkel, a solokkal. Mivel az általános ismertető végén kitértem a 'casterekre célul tűztem ki, hogy szeretett halottaink legyenek az első, nagyjából és jól-rosszul teljes egészében ismertetett frakció kedvenc blogunkon; aztán meglátjuk, mi fogy el elébb: a lendület vagy az érdeklődés. A solok olyan befolyással bírnak egy sereg működésére, mint a fűszerezés egy jó ételre; ugyan lehet nélkülük, de minek? Általában fele-harmadába kerülnek egy egységnek - természetesen cryxünk kivétel, no, nem a drága solok okán, hanem az olcsó egységek miatt - és tulajdonságaik kiemelkednek a szürke átlagból; vagy ugyanazt tudják, mint egyes egységeink, csak sokkal jobban, esetleg tovább erősítve azokat vagy teljesen más dimenziókba helyezik az ellenfél önbecsülésének lerombolását. Épp remeklésük okán sikerült a közrettegésbe bevezetni az Infantrymachine után a Solomachine fogalmát. Lássuk hát esetünkben miből élünk, ehemm, halunk, kiket lehet hozni seregünkbe és mi célból?

Arra számítottam, hogy kicsit korábban beírja valaki, de mivel a teljes alkotói gárda ellustult/babázik, nekem kell tájékoztatnom a nagyérdeműt, hogy hamarosan megrendezésre kerül a 2. Pannon Privateer Kupa! Örömujjongás, fanfárok, tapsvihar, stb.

Az időpont november 29, a helyszín az Árkádia klub (BP VII. ker Kertész utca 7), a részletek pedig itt találhatók.

Akinek van 500 pontnyi serege jöjjön el, akinek nincs, de érdekelné a játék az is!

Ismét javítunk kicsit a blog kiegyensúlyozottságán, és nem Warmachine, hanem sakk lesz a téma, mivel kábé az élesítéssel egy időben kezdődött el a soros olimpia. Az esemény honlapja a szokásos borzalom, negyedórát kellett kattintgatnom, mire valami értelmes táblázatot találtam. Reménykedni lehet, hogy az első forduló után talán jobb lesz a helyzet. Az előjelek meg felemásak, hiszen egyrészt a legerősebb összeállítással állunk bele az iszapbirkózásba, másrészt a formaidőzítés nem biztos, hogy tökéletesre sikerült.

Grandmaster Lékó például nyilatkozott is, miszerint megviselte, hogy Kramó miatt nemrég napi három órát tudott aludni, és hát pihengetett ő, de majd meglátjuk mi lesz. (Az ottani mérkőzés update-je: Anand kényelmesen befutott, az is belefért, hogy egy partiban fejet kellett hajtania. A vége 6,5-4,5 lett. Ettől akár aludhatott is volna Lékó...)

Lassan, de biztosan folytatódik a Kos fedőnevű hadművelet. A posztban az alapozás nem alapvető problémáiról és a talapzatkészítés gyötrelmeiről ír a jobb sorsa érdemes szerző, azaz én. Eredetileg egy könnyed átvezető bejegyzést akartam írni, ami sok érdekességgel ugyan nem szolgál, de a fő attrakcióra, a figura festésére való ráhangolódásra tökéletesen alkalmas. Ehhez képest annyi hibát és tévedést műveltem a gépészkedés során, hogy az egy évre is elegendő lenne. Így a poszt átalakul "Butaságom történetévé". Hibaszámlálás indul!

Tegnapi ténykedésünk terepe - talán tudhatóan - tekintélyes törzshelyünk, az Arcadia volt. Rendkívül élvezetes meccsen volt szerencsém megmérkőzni Huntroll  mosdatlan bagázsával; a magam részéről némi vörös szín bevitelével próbáltam bizonyítani azon állításomat, hogy a Khador nem csak beállsz-golyóba- araszolsz-mészárolsz módon játszható és ehhez Péter barátom Menitái ellen összerakott seregemet (aka trükkös khador beta2.0) pakoltam pályára. Az alapkoncepciója a fiúknak az lenne, hogy - a családomban mélyen gyökerező tüzérségi hagyományt továbbvive - ronggyá lövünk minden megfontoltan, fedezékben felénk vánszorgó ellenfelet a mozsarak és a Destroyer segítségével (Arcing fire über alles!) majd a megfogyatkozva betántorgó maradékot felőröljük a Devastatorral, Vladdal, miközben a három fős lovasság hátbakerül és leeprészi a hátsó sorokban megbúvó support/lövész egységeket, a keményebb célpontok semlegesítésében pedig örök kedvenceim, Lady Ai és párja lesznek segítségemre.