Szerencsére öles léptekkel haladok a fűre csak kirúzsozva léphetsz projekttel. Önlelkesítés miatt (meg azért, mert Geistwald még mindig nem volt képes 10 sort írni a Necromundáról) most posztolok egy rövidet a köztes állapotról. Ez kábé olyan, mint amikor még az autópálya fele hiányzik, de már keresztülgurítják a hordót a nemzetiszín szalaggal megfojtott sertésen.

A munkát, ahogy szoktam, a könnyebbik végéről fogtam meg. Magyarán a nem túl bonyolult Sentry Stone és manökennjei különítménnel kezdtem a hajrát. Annyit azért agyalni kellett, hogy miként különböztessem meg a friss egyedeket a már készen lévő másik kőtől és barátaitól. Túlságosan eltérő sem lehetett (mert akkor ugrik a nagyjából egységes seregarculat), de azért valamennyire muszáj volt elkülöníteni őket (mert a táblán sem mindegy, melyik fabábút ellette az egyik, és melyiket a másik kő). Megoldás egy picit sötétebb hangvételű színösszeállítás: zöldes, sötétebb árnyalatú fa, őszi levelekkel. A lila kötélzetet nem változtathattam meg, mivel lila kell bele. Az anyatigrist is picit sötéttebbre szabtam, mint a kollégát, így elkészült az erdők fekete kecskéje, no meg három ivadéka.

Lekattintod, kapod az arcodba az 1600-at

A talapzat füvét viszont nem akartam berhelni, bár tény, hogy jobban menne ehhez egy őszi avar. Az ok megint a seregegység fenntartása volt. Szódával azért elmennek így is. És most egy közös fotó a két család egy-egy tagjáról:

Ezt ne klikkold, lusta voltam felrakni a nagyfelbontásút

Ma reggel pedig már komolyabb feladatba kezdtem. A disznófejű kórboncnokok nagyon pöpec figurák, lesz velük dolgom, még ha csak gyorsított eljárásban fogom kezelni őket, akkor is. Mivel nincs időm törpölni és dolgozni azon, hogy valamivel feldobjam őket, egy sátáni húzással oldottam meg azt, hogy azért mégse a világ 13715. Bone Grinder különítményét készítsem el. A bőrszínnel variáltam kicsit. Mindegyik ugyanarról az alapról indulva kapott egy kis egyéni stílust. Asszem ezzel a kusztümizálás be is van fejezve.

És most vissza az asztalhoz!