Több szempontból is formabontó összecsapást rendeztünk pénteken Geistwald blogtulajdonossal. Fenséges jóságomban nem csupán azt engedtem meg neki, hogy megcsodálhassa majdnem teljesen kész Circle seregemet (azok a tetves, agyoncicomázott Wolves of Orboros gyalogosok…), hanem azt is, hogy vezethesse őket. Ellentételezésként megkaptam a ház uránál porosodó, eddig egyszer bevetett Menoth különítményt. (Insider info: a menita bagázs egy harmadik sporttárs tulajdona, aki családpolitikai okok miatt egyelőre Geistwaldnál bérel polcot a drágaságainak.)

A fentiekből adódik, hogy lázas kártyanézegetéssel, homlokráncolással, figurabeazonosítással töltöttük az első másfél órát. Közben véletlenül felpattant egy jóféle shiraz is, de ez most nem tartozik szorosan a tárgyhoz. Szóval miután úgy-ahogy talapzatukhoz rögzítettem az Iron Kingdoms náci papjait és talpnyalóikat, következhetett a szkenárióválasztás. Ebben is pionír módon jártunk el: a hivatalos hadjáratok ütközeteiből választottunk véletlenszerűen. A leírásból kiderült, hogy egy mocsaras területet kell megszerezni a pálya közepén, természetesen úgy, hogy a másik fél nem teszi rá mocskos lábát a stratégiai szempontból felbecsülhetetlen értékű posványra.

A felek a következő összeállításban futottak ki a gyepre:

○ Menoth: High Reclaimer, Reclaimer, Guardian, Redeemer (2), Choir of Menoth (6), Knights Exemplar, Temple Flameguard (6)
○ Circle: Kaya the Wildborne, Pureblood Warpwolf, Warpwolf, Argus, Gorax, Shifting Stones, Wolves of Orboros (6) + UA

Már a statkártyák lapozgatásánál szívembe zártam a Menoth-felállást, hiszen taktikailag a legszorosabban illeszkednek a vallás filozófiájához. Nem gáz, ha valaki meghal közülük, hiszen azzal a csapat - és így természetesen maga Menoth - lesz csak erősebb. Ennek megfelelően a két lovagosztagot és a strapát jól bíró Guardiant lecövekeltettem a mocsár szélénél, míg a zsolozsmás különítmény a közeli erdő mélyéről kántálta gennyesen jó bónuszokat biztosítő énekét. A rakétás Redeemer jackek pedig biztos távolságból futtatták a tesztprogramokat ballisztikai rendszerükön. A caster és lelkekből táplálkozó segédje a kompánia közepén pöffeszkedve várta, hogy vámot szedhessenek a másvilág kapujában.

Furcsa volt nézni, ahogy saját figuráim megkezdték hadmozdulataikat a pálya ellentétes oldalán. Érezni lehetett a bizonytalanságot Geistwaldon, amikor megpróbált tervet kovácsolni. Nem volt írigylésre méltó helyzetben, hiszen a Circle irányítása sokkal több agyaskodást követel, mint a hozzám rendelt klerikális reakció bunkertaktikája. A beastek keresztbemozgatása sok vizet ugyan nem zavart, de legalább látványos volt. Sürgető problémát a jobbszárnyon nyomuló Wolves of Orboros egység jelentett, ám többségüket az egyik Redeemer hamar isten gondjaira bízta.

Az Orboros gyalogság megtizedelése egyébként tökéletes bénázás közepette zajlott.Történt ugyanis, hogy a light jack rakétája telibe trafálta a laza formációban kocogó unit egyik tagját. Mivel annyi rutinom van az AOE-s, azaz területre ható támadásokkal kapcsolatban, mint labdarúgó-válogatottunk csatárainak a gólörömben, így nyugodt szívvel nekiálltam lemérni a 3" AOE robbanást az eltalált katona talapzatának szélétől körkörösen. Ez a produkció egy nagyjából 7 inch átmérőjű kört eredményezett, amely egyedül a sakálfejet lóbáló zászlóst nem fedte le. A többiek mindegyszálig megpusztultak, majd az akció megkoronázásaként a túlélő katona bukta a pánikmentőjét, és beállt irányba, hogy kiszaladhasson a világból. Geistwald példamutató nyugodtsággal hümmögöt, én meg folytattam a köröm. Aztán nagy nehezen leesett, hogy ennyire nem lehet jó ez a rakétázós cucc, és töröltük a jegyzőkönyvből az incidenst. Szerencsémre a valóban 3 inches kör alá is befért öt gyalogos, akik elmondhatták magukról, hogy rövid időn belül kétszer is meghalhattak.

A jobb szárny súlyos meggyengítésével nehéz helyzetbe került Kaya és kicsiny csapata. S miközben a farkasok hátul napoztak, a két light warbeast próbált szerencsét. (Ekkor már Juhász Tibor termékét teszteltük, mert a shiraz érthetetlen módon elpárolgott a palackból.) A Gorax kirakott két Knight Exemplart, akik válaszként kocsmai verekedőket megszégyenítő módon csapták szájon visszakézből. Az Argus sem járt jobban, őt a lánglovagos különítmény szeretgette meg. Közvetlen előtte azonban egy valószínűsíthető világpremier történt: a kutyus lefejelte (!) az egyik lovagot. Érdekes játéktechnikai kérdés, hogy a kétfejű Argus miért nem fejelhet le egyszerre két ellenfelet, illetőleg miért nem kap bónuszt, ha mindkét koponyájával ugyanazt a személyt akarja bántani.

Ennél a pontnál megegyeztünk abban, hogy tesztelésnek ennyi is elég volt. Ennek két nyomós oka volt. Egyrészt a vadak minden bizonnyal felmorzsolódtak volna a mocsár ostromakor, másrészt Könyvtáros Testvér jelentkezett, hogy megérkezett az after action report helyszínéül választott vendéglátóhelyre. Úgyhogy elfáradtunk oda, lúgosítottunk pár sörrel, és hazamentünk aludni. Öregszünk.