Nagy a pangás már megint errefelé. Nemcsak posztok, de kommentek se nagyon születnek. Geistwaldról annyit tudni, hogy maláriával (vagy náthával) ágynak esett, Quirint meg talán annyira leköti a CtA-szervezés, hogy nem tud pár mondatban beszámolni belgrádi élményeiről. Szóval kénytelen vagyok megint én posztolni, bár így lassan selfblog lesz a Geistwald anarchoszindikalista közösségépítő világuralmi portáljából.
Sz'al Belgrád Lassie, azaz Laris szemszögéből:
Seregépítésnél jó pár, saját magam által felállított szempontnak kellett megfelelnem. Ilyen volt például a "krokodilt bele, sokat, nagyot" nem túl stratégiaközpontú koncepciója, vagy a szokásos "gólemek kíméljenek"-klisé. Ezeket a művészi elhajlásokat a Circle szerintem legdurvább orgyilkospárosával epik(a) Kayával és farkaskájával, Larisszal próbáltam kompenzálni. Listám egy dologra koncentrált: az ellenfél vezetőjének gyors, hatékony likvidálására (vö. halott csatár nem lő gólt).
A sereg: Kaya the Moonhunter, Laris, Woldwyrd, Shadowhorn Satyr, Warpwolf, Gudrun the Wanderer, 2x Sentry Stone & Mannikins, Wrong Eye and Snapjaw, Druids of Orboros, Farrow Bone Grinders [4], Gatormen Posse [3], Shifting Stones
Magát a castert killt ugyanarra a sémára építettem fel.
- Laris odajut az ellenfél casterének közelébe.
- ez lehet sima futás (14" pathfinder)
- futással kombinált dobás (még 5-6")
- ha nagyon kell, még egy dobás (lásd fent)
- szükség és lehetőség esetén némi Shifting Stone teleportáció (8") - A legkönnyebben kivégezhető, többnyire saját heavyt felszecskázzák a Gatormanek vagy egy másik beast.
- A Bone Grinderek átadják az erőt Kayának, aki így P+S 16-17 körül kezd.
- Kaya mozog/rohamozik, hogy Laris kontrollban legyen, majd elmondja az animust, és odateleportál az ellenfél mellé.
- Már csak pár botütés, és lehet is kezet fogni.
Első meccs vs Sorscha (a játékos nevét sajna elfelejtettem)
Bemelegítésnek ideális volt, ugyanis szegény ellenfelemen látszott, hogy egy kezén meg tudja számolni, hány meccsen van túl. A felelőtlenül előre botorkáló Sorschát a szokásos trükkel fellöktem (Mannikin irányba áll elé, egy beast - ezúttal Laris - pedig ráslammeli). Majd a közelbe levitált a Woldwyrd és simán agyonlőtte. Arra se volt szükség, hogy Kaya odateleportáljon, és saját kezével verje agyon a kolléganőt. Nem volt egy érdekfeszítő játék, büszke se vagyok rá.
Második meccs vs Baldur (Quirin/Márkó)
Na persze már a második meccsen összekerültünk. Magyar magyarnak, Circle Circle-nek farkasa. Márkó szerencsére volt olyan elegáns, hogy nem az epik kayás listát rakta fel, hanem maradt az alapbeállítású Baldurjánál. A tükörmeccset elkerülve nagy bizonytalanságban indultam neki a csatának. Márkó ügyes, Baldur meg szintén. Minél gyorsabban fel akartam oldani a bennem dúló feszkót, ezért már a második körben rámentem a caster killre. Trükköztem, dobáltam, álrohamoztam, de végül 0,8 inch hiányzott ahhoz, hogy Kaya Baldur mellé huppanjon. Ennek következtében a második körre elvesztettem seregem pontértékének harmadát, támadó potenciáljának pedig úgy kábé 90%-át.
Innentől kezdve a bekkelés és VP-gyűjtés maradt az egyetlen lehetőségem. Érdekes, hogy egy körben kis híjján meg tudtam volna nyerni a játékot a szkenárió teljesítésével, de Márkó az utolsó pillanatban meggondolta magát, és maradt a fenekén a szélen álldogáló druida szólójával. Jó döntés volt, így a végén ő véshette fel az értékes 1 tournamentpontot lapjára.
Harmadik meccs vs Mortenebra (Stef)
Cryxet nem szeressük. A Nightmare-Deathjack párossal villantó, feldönthetetlen Mortenebrát meg pláne nem. Főleg, ha az ellenfél mindvégig okosan játszik, és biztonságos távolban tartja casterét.
A cél a középen lévő hegy birtoklása volt. Ezt az első két körben a játék egyik leggusztustalanabb kreálmánya, a Deathjack bitorolta, miközben obszcén mozdulatokkal hívta magához egy pofozkodásra az én kemény srácaimat. Ennek az lett a következménye, hogy a Warpwolf leslammelte a hegyről. A csóringer útközben szétlapította az éppen akcióközelbe érő bile thrallok többségét is, ami nagyon jól jött, mert a köv körben már megint rajtam volt a dög. Köszönhetően a póklábú boszi felpattintós varázslatának. A stratégiai pont birtoklásáért öldöklő küzdelem alakult ki. Ennek végén a Deathjack, a Nightmare és két kisebb jack is fémhulladék lett. Azért elismerés illeti a haláljakot is, ami egyedül végzett a Warpwolffal, a Shadowhornnal és Snapjaw-val. Szerencsére a többiek, elsősorban a Mannikinek, sikeresen kipucoltak két gyalogos osztagot, a maradék ellen pedig elég volt Kayának és Larisnak elfoglalnia a hegyet, hogy a meccs végén a druidáknak adják a győzelmet.
4. meccs vs Old Witch (Rudeboy/Wolfi)
Hát igen, négy meccs, ebből kettő hazai bajtárs ellen. Nem van ez jól így... Mindenesetre a feladat az feladat. Ennek is úgy álltam neki, mint a szerbek elleni meccseknek: nyerni akarok. Ez össze is jött, mert Wolfi elmért egy számára nagyon hasznos megelőző támadást. Így viszont a banya kicsit sebezhető helyen maradt. Larist elég volt futtatni. Kaya megkapta a Warpwolf erejét, majd egy ütéssel végzett a vén méregkeverővel. (A közelben lévő számtalan Winter Guard katona miatt asszem +8-at kapott támadásra és sebzésre, azaz MAT14 és P+S24-gyel indította a furkósbotot.)
5. meccs vs Saeryn (Ines)
A torna egyetlen hölgy tagjával kellett elbánnom ahhoz, hogy dobogóközelbe jussak. Annyi előnyöm volt, hogy az előző fordulóban Ines Geistwald ellen nyomta, és legalább picit megismerhettem a seregét és a stílusát. A teljes játékerejét nem, mert Geistwald (saját elmondása szerint is) retard módjára ténykedett, így viszonylagos megerőltetés nélkül győzhettek a sárkánygyíkok.
Szóval a mi találkozónk jól indult. Featkörömet az egyik Angelius likvidására használtam. Sajnos a közelben ácsorgó Warmonger Chief 1 seben megmaradt, mert elfelejtettem, hogy a likvidálást végző Warpwolfon van egy +2 erőt adó spell. Ez azért kellemetlen mert a köv körben ő featelt, és nagy erőkkel bejött az arcomba. Többek közt a Chieftain is, aki lerokkantotta a kecském kicsit. Saeryn, a drága meg arra képes, hogy tízensok figuráját nem lehet közelharcban bántani egy körig. Ennek megfelelően menekülőre fogtam. Akit tudtam, kihúztam a veszélyzónából, sőt pár szólót le és egy lesser beastet le is radíroztam varázslatokkal meg a Mannikin spray attackjával.
Itt volt egy érdekes állás, ahogy Kaya és Laris a deployment zónám sarkában, egy erdő és az ellenség között lévő hatalmas távolság védelmében várta a feat elmúlását. Ez után kérdezte meg valaki tőlem, hogy hogy szedték le Larist. Mire mondtam, hogy sehogy, az ott játékban volt. Ellenfelem is kedvesen érdeklődött, hogy nincs-e valami szankció akkor, ha a warlock visszahúz a kezdőzónába. :)
Végül felmorzsoltam a gyíkokat, és az utolsó előtti körben lerohantam Kayával Saerynt. Sajna nem sikerült eltalálni, így 3 Furyvel és teljes biztonságérzetben ott maradtam mellette. Egy "apróságról" azonban elfelejtkezdtem: Saeryn dobókésének van egy mellékhatása, ha eltalál, abban a körben nincs sebzéstranszferálás... Na ez így izgalmassá tette a végét, de végül nem a legjobb megoldást választotta, így igazából nem volt esélye megölnie Kayát. Az utolsó körben pedig már csak formalitás volt a caster kill.
Összességében teljesen elégedett vagyok a teljesítményemmel. Kicsit fájó, hogy az első két helyezettel nem kerültem össze, bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy a végső győztes, Dalibor khadori eszementjei ellen ugyanannyi esélyem lett volna, mint a többieknek. Nulla. Azért persze ő sem volt tökéletes, Márkó ellen nem sokon múlt, hogy nem sikerül felaprítania a Megalithet, és akkor sokkal keményebb meccs kerekedett volna, ahol akár ki is kaphat. Na mindegy, reméljük novemberben sikerül itthon szervezni egy gigarendezvényt, ahová eljönnek a szerbek is, és akkor lehet próbálkozni.