Geistwald Ghasts

Alig ért véget az előző nemzetközi torna, máris itt az új! Ezúttal némileg kevesebben (26-an vagy 28-an) indultak, és a lebonyolítás is eltérő. Négy forduló lesz, ahol a második körtől svájci rendszerben kerülnek össze az ellenfelek. Tehát gyakorlatilag egy szokásos torna zajlik, csak éppen online és egy-két nap helyett egy-két hónapra széthúzva. Ez egyben azt is jelenti, hogy aki egyszer is botlik, az búcsúzhat a dobogós álmoktól.

Elsőkörös ellenfelemről CIA-s adatgyűjtéssel kiderítettem, hogy indult a múltkori versenyen is, de csoportharmadikként nem ment tovább az egyenes szakaszba. Mivel csak Levit használta, így jó eséllyel kitalálható volt, ki ellen kell megküzdenie a Neverborn igazolvánnyal érkező Luciusomnak.

Deploy: Standard
Stratégia: Stake a Claim

A választható sémák és a tényleges vállalások:
A Line in the Sand
Assassinate - Leveticus titkos
Cursed Object
Deliver a Message - Lucius bejelentve, Leveticus bejelentve
Protect Territory - Lucius bejelentve

Csapatok (50 SS):

Először játszottam Luciusszal, így a másságát frissiben felismerő gőzfürdőző magabiztosságával próbáltam összerakni a csapatot. Több változatot is felraktam, amiből végül a united colors of Malifaux verzió kapott zöld jelzést. A Guildtől két Pathfinder, Outcastból meg két Trapper érkezett, miközben a Illuminated páros is maximum felesben számítható Neverbornnak, szóval deklarált frakciómat csak nyomokban töltöttem fel helyi erőkkel. A terv az volt, hogy a 4 (négy!4!!44!) From the Shadows figurával a nulladik pillanattól nyomás alatt tartom, míg Lucius és kicsiny különítménye felér a centerpályára, hogy aztán az Illuminatedekkel szétrakjam a felező környékére merészkedőket.

Egy "apró" hibát rögtön el is követtem , amikor Deliver a Message-t választottam sémának a Cursed Object helyett. A másik tervezett csapatomban ugyanis két Silurid volt. Na velük akartam ezt megcsinálni, de csak felállásnál jöttem rá, hogy végül nem ezt a verziót hoztam. Akkor meg már nem vette volna jól ki magát, hogy "bocsi, elkúrtam, visszacsinálhatnám?"...

Felállás
Mivel rengeteg előre pakolható figurám volt, így a felpakolási húzás többszörösen felértékelődött. NYILVÁN elbuktam, így teljes szélességben, ámde visszafogott óvatossággal kellett deployolnom, mert nála is volt Trapper meg számtalan olcsó trükk, amivel gyorsan leabálhatott szinte bárkit.

1. kör

Az első körben rögtön felszaladt majdnem a félpályáig az Ashes and Dust. Róla azt kell tudni, hogy nagyon kemény, nagyon nehéz leverni, ám ha sikerül, akkor viszont elé könnyen visszajön teljes életnagyságban. Én nem is bántottam, nem úgy Leveticus, aki simán feláldozta, hogy mellé helyeződve kezdje az aktivációját. A terve az volt, hogy simán kinyírja a ház mögött térdelő Trapperem, ám szerencsére nem számolt a Hard Cover jótékony hatásával. Így végül csak 2 Wd-re vette le, mert a három támadásából egyszer valahol befigyelt a BJ.

Ezzel viszont remek lehetőséget adott nekem. Miközben ő megindult a figuráival középre, én minden létező puskából elkezdtem lecsipegetni az Ashen Core-t. Ez amúgy nem egyszerű, mert hiába Df1, ha mellette Armor 2 és HtW 2 is. De azért a szorgalomnak és a Pathfinder védelmi mechanizmusokat ignoráló triggerének hála végül beadta a kulcsot. A végső döfés (lövés) egyébként már Lucius utasítására történt, miután helyet cserélt a leszedált Trapperrel. A parancsot a Pathfinder különös odafigyeléssel (Focus) hajtotta végre, így asszem két [+] flippel ment a sebzés a Core-ra, így a lepattanó blastból kapott a Dust Storm is 4 sebet. Hálás egybeesés, hogy pont ennyi Wd-je van neki.

Levezetésképpen még kinyírtam a 2 Wd-n árválkodó Levit, hogy kezdje újra az életét, lehetőleg a deployához közel. 13 pontnyi figurája a levesben, nálam a sérült Trappert leszámítva mindenki rendben, ez így innen már nem lesz nehéz menet. (Gondolta az egyszeri malifaux-s, mielőtt páros lábbal ráugrott a gereblyére.) 

2. kör

A második körben rögtön Luciusszal kezdtem, mert a Pathfinderem néhány Lure miatt elég exponált helyen volt, így még mielőtt meghalt volna, ki akartam maxolni a lehetőségeit. A terv az volt, hogy háromszor utasítom, lehetőleg a fókuszálós triggerrel, így az egy helyre tömörült Trapper-Belle-Leveticus triumvirátust akár el is tűntethetem egy aktivációval.

Az utasításhoz 7+ kell, a triggerhez meg megfelelő szín. A háromból egyszer nem sikerült kézből megoldani. Az elsőt becsaltam, majd miután a pluszflippes támadásra ászt és 3-ast hoztam össze, kénytelen voltam a kezemből az egyik nagy lapot berakni, hogy legalább találjak. A pluszflippes sebzésre nem jött ki a severe, de azért még így is volt esély a pusztításra. Sajnos a blast lerakásánál kicsit engedékeny voltam, és némi nézegetés után ráhagytam, hogy Levi pont nincs benne. Pedig le is mértük és kijött, hogy 1,9 inch. Az meg egy gyors Google-keresésből kideríthető, hogy kevesebb, mint 50 mm.

Nem mintha annyira sokat számított volna, mert a második parancs kihozására be kellett raknom az utolsó értékelhető lapom. A pluszflippes támadást csuklóból védte, majd Lucius utolsó akciójánál már csak a dekk jóindulatában bízhattam. Abban meg ezen a meccsen nem volt köszönet...

Innentől szétlure-olt, szétszedett, amit ért. Csinált is egy új Abominationt az Illuminatedemből. Azért annyira nem volt tragikus még így se a helyzet, mert én a jobb szélen kiraktam egy Claim Markert, neki meg erre már csak a Necropunk lett volna képes, de a keze addigra már neki is nullára fogyott. Meg is próbáltam egy jó kis trükköt, a Primordial ugyanis képes véglegesen Insignificantá tenni 10"-re valakit. Nekem jó lett volna a döntetlen is, de persze a dekkek csatáját ismét ő nyerte, majd egy profi természetességével meghúzta az ugráshoz szükséges 7+t is.

Malifaux-pályafutásom egyik, ha nem a legszánalmasabb körét sikerült zárni, de az elsőkörös előnynek hála teljesen nyílt volt a meccs.

0-0

3. kör

A harmadik kör aztán gyakorlatilag lekopírozta a másodikat. Egyetlen Abomination teljes passzivitásra ítélte a Pathfinderem és a megmaradt Illuminatedet. A sikeresen ugráló Necropunkot végül úgy sikerült Insignificantá tennem, hogy becsaltam az egyetlen értékelhető lapot a kezemből. Lucius meglépett az egyre komolyabbá váló keleti fenyegetés elől, de közben lépteivel ütésre sarkallta az Illuminetedet, hátha leesik végre az Abomination. Ebből az lett, hogy kétszer is elhibáztam, és kétszer is kijött a visszasebző triggere (egyszer csuklóból, egyszer kézből). Ami így már lehetőséget adott arra, hogy egy szerencsés támadással belőle is Abominationt gyártson a megtámadott fél (ehhez persze kellett egy RJ is a kezéből, de hát éppen akadt egy...). Az új fiút gyorsan lelőttem a Trapperrel, de addigra ez sebtapasznak is gyenge volt már.

Lucius azért helyet cserélt a jobb oldali Pathfinderrel, ám a fél pályát széles körben végigszaladó Terror Totból is sikerült egy lövéssel Abominationt csinálnia. Az új figura pedig szépen odatotyogott Luciushoz, és bekészült, hogy köv körben átadjon valami durva üzenetet.

0-0

4. kör 

Hogy pillanatnyi kétségem sem legyen róla, kinek kell tövig bekóstolnia a Black Jokerekkel díszített műbránert, arról a kézhúzás gondoskodott. Az első öt lapom összege egészen pontosan 10-et adott ki - úgy, hogy a BJ nem volt benne. A hatodik legalább 12-es lett, meg jött még valami közepes (a totem miatt 7 lapot húztam végig). A kezdeményezést is megnyertem, így még maradt esélyem.

A győzelemre viszont már csak úgy lett volna, ha nem Luciusszal kezdek. Mellette viszont ott kempelt az Abo, akit nem engedhettem aktiválódni, mert kapom a Deliver a Message-t, és meszeltek. Mentőötletként aktiváltam a Primordialt, hiszen kétszer is bepróbálhatta az Insignifficant trükkjét. Első támadás BJ, második valami retek lap, amire ő 13-ast húzott védekezésre. Mivel nekem 12 volt a legnagyobb, ezt így briliánsan kivédte.

Ekkor jött el a pillanat, hogy köszönettel kértem a felmentésem a további szolgálat alól. Megbeszéltünk egy 5-2-es eredményt, amitől jobb és rosszabb is lehetett volna, ha végigtoljuk, de a győzelme innentől már nem volt kérdés.

2-5

After

Hogy itt kétpofára szívtam, az nem kérdés. Mint ahogy az sem, hogy ellenfelem meg lubickolt a lapokban. Jellemző momentum, hogy minimum 6 darab 7+os akciója közül egyet sem kellett kézből csalni, mind ment sima húzásból. Nálam ugyanez majdnem fordítva volt: 6-ból talán egyszer lett meg, de akkor is be kellett csalnom egy másik lapot a szín miatt.

Szóval azért kaptam ki, mert széllel szemben nem lehet pisilni - vonhatnánk le az elsőre igaznak és saját egóm számára rendkívül megnyugtatólag ható következtetést. A helyzet viszont baromira nem ez. Azért kaptam ki, mert bénán játszottam, rengeteg hibát követtem el, amiket a második körtől mutatott remek játékával megérdemeltem használt ki az egyébként rendkívül szimpatikus ellenfelem.

Hiba #1:
Már utaltam rá az elején: rossz listát hoztam. Ez a pálya, ez a stratégia és ez a sémalista ordít a Siluridokért.

Hiba #2:
Ha már nem hoztam őket, a Cursed Object sokkal nagyobb eséllyel teljesíthető lett volna.

Hiba #3:
Az első kör sikere túlságosan magabiztossá tett. Nem koncentráltam eléggé a célokra. Azt gondoltam, itt már brute force-szal megoldódik az ügy.

Hiba #4:
A Terror Tot hatalmas kanyarokat írva csinálta a nagy semmit, hogy aztán végül testével adjon lehetőséget az ellenfélnek a 3 pont besöprésére. Ha hátul elpasszolom a köreit, azzal is többre megyek.

Hát ezeket szúrtam ki rögtön, de simán lehet, hogy volt még ugyanennyi, amit észre sem vettem. Az biztos, hogy nem segített, hogy először játszottam Luciusszal (akiről kiderült, hogy ha nem tudsz 7+t húzni kézbe vagy dekkből, akkor nagyon keveset ad hozzá a csapatmunkához) és először találkoztam Leveticusszal. De legalább túlvagyunk a tűzkeresztségen. Legközelebb biztos nem így csinálom.

Ami a tornát illeti, innentől marad a tisztes helytállás. Mondjuk nem is baj, hogy lekerült a görcsös győzelmi kényszer a vállamról, hiszen van még a tarsolyban kipróbálandó Neverborn mester.

És még egy jó hír a végére: legközelebb csak jobb lehet. :)