Megnyugtathatok mindenkit (ha valaki ezen izgult volna), rajta vagyok a hordás Field Testen. Nézegetem, ízlelgetem, de nyilatkozni még nem vagyok képes az ügyben. Ahhoz pár tesztjáték minimum kell. Addig viszont következzen valami teljesen más!
Gróf Úr újító szándékú posztjához hozzácsapom a sajátomat, mint akciós Suzuki mellé az elsősegélyládát. Szóval a téma nem olyan vidám és színes, mint az Infinity tűzharcban érlelt utópiája. Neeeem, ennél sokkal régebbi, sötétebb és durvább világba kalauzolnám azokat, akiknek ez jobban begyün, mint a tamagochijakuza plusz technosniper-vonal (én ilyen vagyok, lehet kövezni). Stílusát tekintve egyetlen szóval nehéz leírni: a viktoriánus, call of cthulhus, wild wild westes, gótikus, ars magicás jegyek egyszerre vannak jelen. Hogy irodalmi félműveltségem csillogtathassam, a hangulat elképzelésére melegen ajánlom a Coraline című rövidke kötetet Neil Gaimantől. A szótagolva olvasók igényeihez igazodva készült belőle már film is. Elmondhatnám, miről szól, de arra ott van a Geistwaldot is megjárt picidz örvendetesen újraéledő blogja, és annak idevágó, zseniális posztja.
Tehát akkor szögezzük le, mielőtt tovább lapoznánk: rémálmok nincsenek. Amit látni véltél, nem álom volt. Valóban ott volt AZ, és kifejezéstelen tekintetével téged figyelt…