Geistwald Ghasts

Festési gyorstalpaló tanfolyam: hogyan fessünk ki 20 Imperial Guard figurát 30 perc alatt.

Kezdjük az alapokkal (ez nincs benne az időlimitben):

1. figurákat megvesz
2. pénztárnál anyáz az ár miatt
3. hazavisz
4. másfél hónap múlva eszébejut
5. keretből kivág
6. sorjáz
7. összeragaszt
8. base-re rak

Ha ezzel megvagyunk, folytathatjuk az advanced szekcióval. Minden figurán elvégezzük az adott munkafázist, majd ha mindegyikkel végeztünk, jöhet a következő pont:

1. feketével alapoz
2. zölddel minden ruhát és páncélt leken
3. fegyvert (tus és a tár kivételével) boltgun metallal végignyal - expert fokozaton a sasokat (kulacson és sisakon) és a csatokat-gombokat is hozzá lehet csapni
4. tust és tárat feketével lefest
5. bakancsot, tártáskákat, kulacsot sötétbarnával beszínez
6. arcot tetszés szerinti flash színek keverékével kisminkel
7. talpra ragasztót tesz, majd homokba belemárt
8. a komplett figurát feketével jól bemos

És kész is a TTQ csapat. Olyan, mint a Chokito vagy a szomszéd csaj: ronda, de gyorsan végzel vele. :P

Jelentem, a hadművelet nem fulladt ki, csak a karácsonyi időszakra taktikai lassítást irányzott elő az egyszemélyes vezérkar. Azért lassan összegyűlt annyi, hogy egy posztra elegendő legyen. Van már ruha, páncélzat és szarv is. Kapott drágakövet a drága, sőt a fej is helyére került. Fogyasszátok olyan szeretettel, amilyennel készült - muhahaha!

Újabb Warmachine/Hordes frakció teszi be a lábát tabletop játékokkal és babakocsi-nepperkedéssel foglalkozó oldalunkra, mai vendégünk Everblight vonyító hordája a fagyos északról. Nekem a Searforge Commission (WM) mellett ez a második választott seregem (Hordes), és éppen a figurák összegyógyításánál tartok, úgyhogy a LoE-t eddig még csak ellenfélként, plusz a Privateer Press taktikai fórumának hatszáz munkaórás tanulmányozásából ismertem meg. Ennek megfelelően igyekszem olyasmiről írni, ami nem feltételez több évtizedes edzősködést az Everblight FC színeiben. Remélem, hogy azért egynek ez is elmegy, a battle reportok meg az egységek leírása viszont későbbre marad.

A LoE a táphuszár Hordes frakció, az easy button, a 16 éven aluliak választása, a 30 fölötti retardáltak választása, a terepasztalból csak az asztalt érzékelő nyerőgép, a power creep feltalálója, az alapértelmezett iddqd. Aki szerint ezzel körülbelül definiáltam is a Légiót, azt úgysem fogom meggyőzni az ellenkezőjéről. Sőt már az elején elismerem, hogy nagyon versenyképes bandáról van szó, ami képes felvonultatni néhány közutálatnak örvendő sereglistát. Ezzel szemben az is tény, hogy a LoE kiegyensúlyozott frakció, így a legerősebb (= kiegyensúlyozatlan) felállásokkal nemcsak könnyebben nyernek X ellen, de könnyebben ki is kapnak Y-tól. Mindehhez adjuk hozzá a remek hátteret, a többnyire jól sikerült figurákat, meg azt a tényt, hogy a nagyobb versenyeket szinte sohasem nyerik meg Everblight teremtményei, és lássuk be, hogy a Légió tökjó dolog, akármelyik térfélen sorakozik fel.

Most pedig ismerkedjünk meg Everblight, a sárkány múltjával, jelenével és középtávú céljaival!

 Eme esztendő első elmetornáját epikus erőfeszítésem előremozdítására engedem el; vagyis folytatom a cryx frakció minél teljesebb ismertetését és górcső alá veszem a sereg nehézpáncélosait; mint a későbbiekben látni fogjuk sem nem olyan nehezek és sem nem túl páncélosok, de ne vágjunk a dolgok elébe. Cryxék a warjack technológia egy alternatív módját alkalmazzák, szén és olaj helyett egy speciális anyaggal üzemeltetik gépezeteiket, nevezetesen necrotitetal, ami afféle vérszén; régi és friss csatamezők talajából kitermelhető, fokozott hemoglobin tartalmú anyag. Maguk a 'jackek is nekromancia alkalmazásával, gyakran a csaták után nagy számban rendelkezésre álló anyagok (tetemek, páncéldarabok, elhullajtott tagok és taglók) felhasználásával készülnek, könnyen belátható tehát, hogy a Cryx az újrahasznosítás és környezetvédelem bajnoka, nem a zöld színt és árnyalatait büszkén viselő Circle.

A kettő, a három, és. A múltkor arról volt szó, hogy a nők (lányok) jobban festenek. Amúgy is, meg ecsettel is. Ezt szerettem volna egy dedikált agymenéssel bebizonyítani, aztán rájöttem, hogy a feladat nemcsak nehéz, de valószínűleg le se szarja senki, hogy szerintem ki hogy fest. Így arra gondoltam, hogy átmegyek tudományos-ismeretterjesztőbe, és írok egy posztot Jen Haley-ről. Illetőleg arról, hogy miért tetszik, amit csinál. Nevezett személy abból él, hogy figurákat fest, tehát nem abból van a zsebpénze, hanem abból fizeti a csatornadíjat. Persze ez a mai antraxos világban nem annyira nagy dolog, de nekem legyen mondva. Tény, hogy JH elhozott már két Slayer Swordöt, egyebek között. Mivel lusta vagyok és másnapos, úgy tervezem, hogy mutatok pár képet, és csak keveset szövegelek. Aki még nem látogatta meg az Amerikában élő hölgy Paintrix Miniatures nevű oldalát, az most tegye meg. Aztán ha magához tért, vegyen be egy Antineuralgica tablettát, és lapozzon tovább.

...négyes párral meg lehet verni?

Nem.

Le lettem kúrva, hogy nem blogolok ide, és annak ellenére, hogy drága barátom sem, most egy kis szösszenet.(Te jössz, kiscsávó!)

Karácsonyi menetrendszerinti ordas berúgásunk ezúttal nálam ért véget, mert nekem van zsetonkészletem, és úgy gondoltuk, hajnali fél kettőkor 500 forintban headsupozni mekkora jó ötlet. Határeset. ( De csak azért, mert már eléggé szédültem közben.) 2:1 arányban vert geistwald kolléga, főleg azért, mert elkövettem az amatőr hülyegyerekekre leginkább jelemző hibát: elhatároztam, hogy jobb a lapom és ész nélkül hívtam, szarván rá, mi is van az asztalon. Flopra lejött három káró, nekem meg lett egy négyes - alsó - párom.

Hogy miért kezdtem el nyomulni, annak csak az Ős Kaján a megmondhatója, de lényeg a lényeg: barátom megvető félmosollyal fogadta el az all-inemet a turn után, majd egyből terítette is a flöst. Nice hand!