Geistwald Ghasts

Nem teljesen lehetetlen, hogy öregszem. Egyre többször veszem észre magamon, hogy képtelen vagyok átlépni bizonyos dolgok felett. Először nem értettem, milyen logikai mintát követnek a gondolkodásomban itt-ott felbukkanó fekvőrendőrök, de később leesett, hogy mindegyik az elkényelmesedéssel van összefüggésben. Ha valamire nincs pénzem, nem kutatok pótszerek után, inkább nem veszek semmit. Ha valaki nem tud köszönni, az F betűhöz írom fel a nevét. Nem eszem meg olyasmit, aminek porcukor van a tetején. Satöbbi. Ha valami nem passzol a normálisról alkotott elképzelésemhez, akkor ritkán bajlódom vele, hogy a négyszögletű formát megpróbáljam belepréselni egy kör alakú negatívba.

A modell egyre inkább érvényes a könyvekre is. Nem szoktam önszántamból végigolvasni olyasmit, ami roncsolja az idegeimet. Régebben minden könyvet kivégeztem, ami a kezembe került, manapság viszont jobban megbecsülöm saját magamat. Legelőször John Steinbeck Arthur királyának riasztóan gyenge magyar fordítása kényszerített kapitulációra, azóta pedig tucatszor feladtam már a küzdelmet. Nem igazán érdekel, hogy az író a középiskolai tananyag ellen vívja szélmalomharcát, vagy csak megdöbbentően tehetségtelen — a sokadik nyelvtani vagy stilisztikai rablógyilkosság után egyszerűen otthagyom az egészet.

Miután kábé elkészültem a rettenetesen progresszív blog.hu-s templétemmel, megkezdem az áthurcolkodást a Bloggerről. Egyelőre kicsit prebéta jellege van az egésznek, de lassan megszüntetem majd az összes szivárgást. Próbálok egy használható linktárat összehordani, ami azért időbe telik. Arról sajnos fogalmam sincs, hogy a kommenteket hogyan lehetne áthozni, azok valószínűleg elvesznek. Pedig volt pár veretes darab... Régi posztok alább, újabb posztok pedig mostantól.

• Crocodile Games – a WarGods of Ægyptus játék kiadója, jópofa minikkel és szimpatikus hozzáállással. Az Antediluvian Age világban már az Olümposz is megjelent, wendigókkal, mifenével.
• Corvus Belli – spanyol kiadó 15 mm-es történelmi figurákkal, a 28 mm-es WarCrow fantasy vonallal és az Infinityvel, amelyhez saját sci-fi skirmish rendszer is van.Nagyon szép dolgaik vannak.
• Dark Age – saját szabályrendszer és helyenként eléggé groteszk figurák. A játékról nem tudok nyilatkozni, a Gerald Brom illusztrációi által ihletett ólmok nem feltétlenül rosszak :)
• Femme Militant – a Games Workshop illusztrátorának, John Blanche-nek a zavarba ejtő projektje. Az, amit a neve mond. Nem tudom eldönteni, hogy tetszik-e, de inkább nem.
• Foundry – az egyik legrégebbi kiadó, viszonylag széles választékkal. Játékhoz és történelmi diorámákhoz is jó forrás, bár én inkább az utóbbihoz ajánlom. A vámpírjaik elsőosztályúak :)
• Freebooter Miniatures – a Reapernél és a Privateer Pressnél is alapembernek számító Werner Klocke saját vállalkozása. Szerintem remek dolgokat csinál, ami a Freebooteres választékra is igaz.
• Games Workshop – a mammut. Mindenki ismeri. Warhammer, 40k, Specialist Games meg száz másik. Egyre kiábrándítóbb, amit művelnek, ettől függetlenül minen út hozzájuk vezet.
• Hasslefree Miniatures – kvázi családi vállalkozás, jópofa és helyenként béna figurákkal. Kevin és Sally White rendes tagoknak látszanak, bár kicsit furcsák.
• Heresy Miniatures – Andy Foster egyszemélyes vállalkozása hatalmas dögökkel és tarkónyakú barbárokkal. A figurák egy része nagyon rendben van, a többi minimum véleményes.
• Madpuppet Miniatures – Edgar Ramos saját cége. A spanyol művész munkái a Privateer Pressnél és a Dark Age-nél is szerepelnek, és a saját figurái sem csúnyák.
• Perry Miniatures – a korábban a Foundrynál, jelenleg a Games Workshopnál gályázó testvérek, Alan és Michael Perry műhelye. Történelmi témákkal dolgoznak, de fantasyhoz is jó alapanyag.
• Privateer Press – a Warmachine és a Hordes kiadója. Egyelőre a kedvenceim, mert messze a legjobb ár-érték arányt kínálják. Megfizethető, korrekt figurákat árulnak, kiváló rendszerekkel.
• Rackham – markáns arculattal rendelkező francia társaság, de valami hiányzik belőlük. Pedig a Confrontation, az AT-43 és a Cadwallon is teljesen rendben van. Ki érti ezt...
• Reaper Miniatures – nagyon termékeny kiadó, szép fantasy figurákkal és jó szobrászokkal. A saját rendszereik nem lettek sikeresek, a Battletech-utánérzésük kifejezetten ciki.
• Tale of War Miniatures – gijoni spanyol cég szép figurákkal és szórakoztatóan kétnyelvű honlappal. Még senkiről sem hallottam, aki rendelt volna tőlük, de az ajánlatuk elég érdekesnek tűnik.
• Urban Mammoth – a Metropolist és skirmish változatát, az Urban Wart kiadó cég. Nekem nagyon tetszenek a 28 mm-es figurái, magáról a sci-fi játékrendszerről nem tudok semmit.
• Wyrd Miniatures – amerikai vállalkozás meglehetősen vegyes kínálattal. Nem a kedvencem, de azt elismerem, hogy a választékában akadnak érdekes darabok is.

• Battle College - a legendás Hordes és Warmachine taktikai gyűjtemény wiki formában indult újra. Egyedülálló kísérlet, bár senkinek sem ajánlom, hogy minden szavát készpénznek vegye.
• Battle-Group – francia nyelvű oldal a Warmachine-nak és a Hordesnak szentelve. Értékelhető galériát, híreket és cikkeket is találhatunk rajta, angol nyelvű változata sajnos nem létezik.
• Buccaneer Bass – az Iron Kingdoms d20 rendszer egyik legismertebb rajongói oldala. Mivel sohasem játszottam még vele, csak mások véleménye és a site igényessége miatt ajánlom.
• Carpe Noctem – a WHFB vampire counts seregeit gyűjtő játékosok oldala, párhuzamosan fut a Blood Keeppel. A többi Warhammer fórumhoz viszonyítva elég aktív közösség.
• FUMBBL Blood Bowl liga – a tetszhalott Blood Bowl (Vérfoci) online változata, jól működő Java-klienssel és kiterjedt közösséggel. Rajongóknak és a játékkal ismerkedőknek is kiváló.
• Mechanik's Union – rendhagyó lap, mely az Iron Kingdomshoz kínál anyagokat. Tekintélyes adatbázis és sok háziszabály között válogathatunk rajta, a minőségükről nem tudok nyilatkozni.
• Ogre Stronghold – az ogre seregek vezérei alkotják az egyik legaktívabb WHFB közösséget. Ez főleg a jól konvertálkható figurák miatt alakult ki, amelyekből rengeteget találhatunk az oldalon.
• Page5 – német Warmachine/ Hordes fórum. Ha a nyelv nem okoz nehézséget, mindenképpen hasznos olvasmány, jól kiegészíti a Privateer Press hivatalos (angol) oldalait.
• System17 – a lap egy ideje már nem frissült, mégis hasznos forrás. A GW Specialist Games néhány elfeledett darabjáról például sokkal részletesebben ír, mint a kiadó. Ami persze nem jelent semmit.
• Tabletop Gaming News – rendszeresen frissülő híroldal, a wargaming kiadók és rendezvények legjelentéktelenebb újdonságát is megjelenteti. Nem az egyetlen a műfajban, de a legjobb.
• TengerSAM Warhammer blogja – itthon ritkaság a rendszeresen frissülő, értelmes wargaming blog, ezek közül az egyik TengerSAM oldala. Aki magyarul szeretne olvasni, ne is menjen messzebb.
• The Warhammer Forum – a Warhammerrel foglalkozó fórumok között talán a legjobb, de a játék összetettsége miatt valahogy ez is kevés. Vagy megtaláljuk rajta, ami kell, vagy nem...

• Brushthralls – elsősorban a Privateer Press figuráival foglalkozó site, újabban más gyártók és külsős szerzők is felbukkantak rajta. A tutorial gyűjteménye elsőosztályú, mindenkinek ajánlom.
• CoolMiniOrNot – mindenki ismeri, a figurafestők kezdőoldala. Elképesztő mennyiségű képanyaggal rendelkezik, a legjobb forrás, ha kíváncsiak vagyunk, hogy fest egy-egy mini "a valóságban".
• Stuff of Legends – A valaha kiadott figurák archívuma, nem hiszem, hogy van igazi riválisa. (Ez a nagyobb gyártókra nézve több mint ciki.) Újabban nem frissül, de így is egy kincsesbánya.
• Terrain Thralls – "Your Battlefield Shouldn't Be Boring", vagyis nem muszáj tömeggyártott műanyagbuckák között tologatni a figurákat. Szép képek, hasznos tutorialok, rengeteg inspiráció.

Normális ember 12 évesen keményen szerepjátszik, mint ahogy 16 évesen abba is hagyja. A kivételek, ésatöbbi, tudom én jól. Sőt az is szerepjáték, amikor elképzeljük, hogy egy különleges felhatalmazással a zsebünkben lézerkarddal támadunk a kormányt minden előjel nélkül ránk szedő taxisra. A lényeg most az, hogy van a D&D nevű klasszikus, amin annak idején mindenki túlesett, mint a mumpszon meg a bárányhimlőn. Már 12 éves fejjel is halványan rémlett, hogy nincs minden rendben a dologgal, de akkoriban szódával vettük be a legvadabb hülyeségeket.

Az a hiánypótló mű, amire nemrég dZé barátom közreműködésével bukkantam rá, ezeket a szálakat segít elvarrni — röhögjük ki bátran tizenhúsz évvel ezelőtti önmagunkat, terápiás jelleggel. A szóban forgó blogbejegyzés a Head Injury Theater nevű oldalról származik, ami önmagában vicces. A cikk a 30 éves D&D-t köszönti, méghozzá úgy, hogy kipécézi és földig alázza a Világ Leghülyébb Monsztereit. D&D Gallery of Shame. Zseniális. Mert mindannyian mindvégig tudtuk, de sosem tettük fel a Kérdést.