Geistwald Ghasts

Megpróbálom keverni a műfajokat, végtére is az MMAnak bejött; álljon hát itt egy fluff- és taktikai ismertetőbe oltott csatajelentés megspékelve némi seregvásárlási eszmefuttatással. Főszerepben a Relthoza Birodalom!

A Malifaux második kiadására többek között a szabályértelmezés szempontjából sem lehet különösebben panasszal élni. Általában elsőre világos, hogy mikor mi volt a t. szerző szándéka egy-egy paragrafusnál. Az elmúlt egy év alapján annyi viszont kiderült, hogy a legtöbb fejvakarást a triggerek alkalmazása, az egyszerre aktiválódó képességek és/vagy a tömeges hatások okozzák. Ezért most ennek a témának szentelek egy blogbejegyzést, hátha sikerül az általam összehordottakkal tovább egyértelműsíteni, merre hány óra, ki ölt meg kit, és miért nem fordítva.

Ugyan a nemzetközi Vassal liga szeptemberig szünetel, ám a hétvége egy részét boldog magányosságban töltöttem, így ki is használtam az alkalmat arra, hogy egy régi ellenfelemmel összehozzunk egy rematchet. A csata drámai fordulatokat és sok tanulságot hozott, úgyhogy remélem, mások is tudnak némi muníciót kapni abból, ha átfutják az alábbi battle reportot.

Nehezen, de végre sikerült befejezni a 4 fős Vassal csoportunk összes meccsét. Az utolsó fordulóban ellenfelem egy eddig csak vereséget gyűjtő fazon volt, ami azt sejttette, hogy nem kell világméretű trükkökre számítani tőle. Persze ilyenkor hajlamos az ember nagy arccal beleszaladni egy parasztlengőbe, úgyhogy igyekeztem kellő óvatossággal készülni a meccsre.

A meccs egyik érdekessége, hogy egyikünk sem volt ellenére egy gyorsban lezavart csatának. Így meglehetősen feszesen lépkedtünk. Az 50 pontos meccset tokkal-vonóval 1 óra 45 perc alatt letudtuk. Szóval, ha már ismeri az ember a felületet, a Vassal is lehet olyan gyors platform, mint a hagyományos táblás lépkedés. 

Hát, körülbelül egy hónapba tellett, mire az április elején kezdődött, amúgy kéthetes fordulókkal operáló Vassal liga második meccsét sikerült tető alá hozni. Így legalább senki sem mondhatta, hogy nem volt idő felkészülni rá. Aztán meg kiderült, hogy valakinek a világ ideje sem elég... 

Ellenfelem, akit egyébként az első fordulós srác "one of the good ones"-ként aposztrofált, ugyanis rögtön azzal kezdte, hogy szétszórta a lakásban a kártyáit, így most azzal játszik, amit éppen talált. Ez történetesen Mei Feng volt, akivel viszont életében nem játszott még. Ennyit az alapos felkészülésről.

Nemrégiben komoly forgalmat generált a malifaux-s FB-csoportban a versenymeccsek gyorsításának lehetőségeiről indított topik. Sajnos a Szent Grált nem sikerült megtalálnunk, de nagyjából közös nevezőre jutottunk abban, hogy a legkevésbé zavaró, a stressz szintjét nem növelő megoldás csak az lehetne, ha a résztvevőket rá tudnánk vezetni arra, hogy maguktól, mintegy belső indíttatásból próbáljanak odafigyelni a játékuk tempójára. Az is felmerült, hogy ehhez viszont jó lenne, elsősorban a kezdőknek címezve egy kis segítséget adni. Ez utóbbira tesz kísérletet a mostani blogbejegyzés, amely néhány pontjában kifejezetten a Malifaux-ra van szabva, de remélem, az alábbi tanácsok, tippek túlnyomó része más rendszerekben is ugyanúgy alkalmazható.